agrarszektor.hu • 2025. szeptember 28. 11:01
Magyarországon az utóbbi 10-15 évben egyre inkább égető problémává vált - a szántóföldi kultúrák mellett - az erdőterületek aszállyal való fenyegetettsége is. Az olyan tartós vízhiánynak kitett területeken, ahol az öntözővíz hozzáférhetősége viszonylag korlátozott rendkívül fontos, hogy gazdaságos és főként hatékony eljárásokkal szolgálja az ember a klímaváltozás és a szárazság eredményeként bekövetkező tömeges erdőkárok megelőzésére - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság alábbi ábrája Magyarország aszállyal való kitettségét mutatja. A piros szín a leginkább, a zöld a legkevésbé aszályos területeket jelzi, melynek alapján jól látható, hogy a déli országrész, azon belül is Baranya, Bács-Kiskun és Csongrád vármegye fokozottan veszélyeztetett területeknek tekinthető.
Ez az aszálytérkép az aktuális állapotot mutatja, de az egyre szélsőségesebb időjárási tényezők az elkövetkező években az ország teljes területén további kihívások elé állíthatják az erdőgazdálkodókat. Az erdők vízmegtartó képessége elengedhetetlen szerepet játszik a talajvíz-utánpótlásban és az árvíz-aszály ciklusok mérséklésében, így kulcsfontosságú, hogy minél inkább természetalapú megoldásokat kombinálva növeljük az erdők ellenálló képességét. Szerencsére az erdőgazdálkodásban is alkalmazhatók bizonyos vízmegőrzési technológiák:
- Mulcs: Erdőfelújításban és csemetekertekben, segíti a talajnedvesség megőrzését, csökkenti az aszály okozta pusztulást.
- Rönkgátak: Hegy- és dombvidéki erdőkben alkalmazzák a kisvízfolyásokban. Hatásuk: lassítják a lefolyást, növelik a beszivárgást, mérséklik az eróziót.
- Mikrovíztározók: Kis kapacitású vízvisszatartó tavak, árkok, erdei mélyedések helyreállítása. Alföldi telepítésekben a fiatal erdők vízutánpótlását segítik.
Mindezen technológiákon felül, egyre inkább indokolt lehet az öntözés alkalmazása is. Bár az erdők általában természetes vízháztartásra épülnek, a fiatal ültetvényeknél és kísérleti telepítéseknél ma már használnak öntözési megoldásokat, főként aszállyal sújtott területeken. Az erdőgazdálkodásban az alábbi öntözési technológiák alkalmazhatóak:
Csepegtető öntözés: Víz közvetlenül a csemeték gyökérzónájába jut. Hatékony vízfelhasználás, kevés párolgási veszteség. Használják erdőtelepítéseknél, facsemetekertekben.
Mikroszórófejes öntözés: Kis sugarú szórófejek, amelyek egyenletesen nedvesítik a talajt. Inkább kisebb parcellákban, faiskolákban alkalmazzák.
Tartályos / zsákos öntözés: Fiatal fák tövéhez helyezett vízadagoló zsák, ami lassan engedi ki a vizet.
Mobil öntözőrendszerek: Vízszállító tartályokból (traktor, terepjáró utánfutó) gravitációsan vagy szivattyúval öntözik a csemetéket.
A magyarországi erdők jövője egyre inkább azon múlik, mennyire tud alkalmazkodni az ember a klímaváltozás kihívásaihoz. Az olyan természetközeli és innovatív megoldások, mint a mulcsfektetés, a rönkgátak, a mikrovíztározók vagy akár a korszerű öntözési technológiák, mind azt szolgálják, hogy a magyar erdők ellenállóbbak, egészségesebbek és fenntarthatóbbak legyenek a következő generációk számára.