Több mint 2000 hektárnyi tölgyerdőben valósítottak meg a biológiai sokféleség megőrzését szolgáló beavatkozásokat.
Itt vannak a fontos tudnivalók az egyszerűsített aszálykár-bejelentésről és a tavaszi kontrollról.
Újra pályázhatóak az erdőpotenciált veszélyeztető biotikus és abiotikus károk megelőzése körébe sorolt erdőgazdálkodási tevékenységek.
Apró léptekkel halad előre a szarvasmarha-nyomonkövethetőség Dél-Amerikában, pedig az esőerdők megóvása lenne a cél.
A védett erdőkre vonatkozó fakitermelési moratórium hamarosan lejár, októbertől tehát ismét zúghatnak a láncfűrészek.
Az alföldi fenyőállományok egészségi állapotának romlása az utóbbi években egyre nagyobb területen vált láthatóvá.
Hazánkban - és ezzel együtt az EU területén - először észlelték a kőrisrontó karcsúdíszbogár jelenlétét és megtelepedését.
A Trump-kormányzat kezdeményezte egy több évtizedes természetvédelmi szabályozás visszavonását.
A módszer alkalmazásához - amelyet az erdőtüzek ellen vetnének be - szakmai felügyeletre lenne szükség.
Az erdő tulajdonosának alapvető érdeke, hogy erdejének legyen bejegyzett erdőgazdálkodója.
Az állami erdészeti társaságoknak továbbra is évről évre több száz illegális hulladéklerakást kell felszámolniuk.
Újabb megyében igazolta a kőrisrontó karcsúdíszbogár jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
A Nébih laboratóriumi vizsgálatai megerősítették, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár megtelepedett Beregsurány térségében és már szaporodik.
A szlovák növényegészségügyi hatóság hivatalos tájékoztatása szerint Bodrogszerdahelyen is megjelent a kőrisrontó karcsúdíszbogár.
A modern távérzékelés nem váltja ki az erdészt, de pontosabbá, gyorsabbá teheti a szakmai döntéseket és kíméletesebbé az erdőkezelési beavatkozásokat.
A legfrissebb jelentések szerint egyre súlyosabb károkat okoz a kőrispusztulás a Vértes erdeiben.
A Nébih június végén Magyarországon is megerősítette a kőrisrontó karcsúdíszbogár jelenlétét.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz.
Az erdőkben tapasztalható környezetszennyezésekért már nem a kirándulók a felelősek.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik megoldása az elegyesebb, változatosabb szerkezetű erdők kialakítása.
Az idei évben tapasztalt nehézségek ellenére sem rendült meg a magyar termelők bizalma a napraforgóban.
2026-ban a hőség és az aszály is komoly hatással volt a hagymatermesztésre Magyarországon.
Ez így nem mehet tovább: ingyenes vízből nem lesz biztonságos öntözés Magyarországon.
Kismértékben csökkent a japán rizstermelés, a kormány által kitűzött célok továbbra is elérhetetlennek tűnnek.
A chiamag és az útifűmaghéj az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé vált az egészségtudatos táplálkozásban.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
