Itt az ideje a magyaroknak is megbarátkozni az új termelési módszerrel

A hidropónia a talaj nélküli, tápoldatos növénynevelés és annak továbbfejlesztett változata, az akvapónia, egyre fontosabb szereplők ebben az átalakulásban. Ez a két technológia lehetővé teszi a magas hozamú, környezetbarát és helytakarékos élelmiszer-termelést akár városi környezetben is - írja a NAK.

Hidropónia

A hidropónia olyan növénytermesztési eljárás, amelyben a növények nem talajban, hanem vízben, gondosan beállított oldott állapotban lévő tápanyagok segítségével fejlődnek. A gyökerek közvetlenül a tápoldattal érintkeznek, ami gyorsabb növekedést és hatékonyabb tápanyagfelvételt eredményez. A növények ebben az esetben, egy inert termesztőközegbe vannak rögzítve, például kókuszrostba vagy agyaggolyóba.

A hidropóniás termesztés számos szempontból hatékonyabb a hagyományos földművelésnél. Akár 70–90%-kal kevesebb vizet igényel, mivel a tápoldat újrahasznosítható. A növények tápanyaghoz és oxigénhez jutása optimalizált, így akár 30–50%-kal gyorsabban fejlődnek. Nincs gyom, kártevő és talajbetegség: a zárt rendszer tisztább környezetet biztosít. Egész évben termelhető, ugyanis beltérben, mesterséges világítással és klímaszabályozással a szezonális korlátok megszűnnek. Nem utolsó szempont pedig a helytakarékosság, hiszen függőleges és moduláris rendszerekben kis területen is nagy hozam érhető el. Típusai:

• NFT (Nutrient Film Technique): Vékony tápoldat-film áramlik folyamatosan a gyökerek körül. Ez nagyon hatékony víz- és tápanyag-felhasználást tesz lehetővé.
• DWC (Deep Water Culture): A növények gyökerei közvetlenül egy tápoldattal teli tartályban lógnak. A víz oxigénellátását levegőztető biztosítja.
• Ebb and Flow (árasztásos rendszer): A tápoldat időszakosan elárasztja a növények gyökérzónáját, majd visszafolyik a tartályba.
• Aeropónia: A legfejlettebb forma, ahol a gyökereket tápoldatos permettel ködösítik. Maximális oxigénellátást biztosít, de drágább és bonyolultabb.
• Drip System (csepegtető rendszer): A tápoldat csepegtetve jut el a gyökerekhez. Ez az egyik legkönnyebben automatizálható rendszer.

Hidropóniás rendszerben, leginkább saláták, fűszernövények, paradicsom, paprika, uborka, leveles zöldek és bogyós gyümölcsök termesztése a legoptimálisabb.

Akvapónia

A hidropónia egyik legérdekesebb és legfenntarthatóbb változata az akvapónia, amely a növénytermesztést halneveléssel kapcsolja össze egy zárt, ökológiailag harmonikus rendszerben. Az akvapóniás rendszer három fő elemből áll:

• Halak: általában tilápia, harcsa, ponty vagy díszhalak.
• Biológiai szűrő / nitrifikáló baktériumok: lebontják a halak által termelt ammóniát nitritté, majd nitráttá alakítva.
• Növények: felveszik a vízből a nitráttá alakított tápanyagokat, megtisztítva ezzel a vizet, amely visszakerül a halakhoz.

Ez egy kölcsönösen előnyös körforgás, ahol a halak táplálják a növényeket, a növények pedig tisztítják a halak vizét. A rendszer tápoldatot így alig igényel, ami még fenntarthatóbbá teszi a termesztést. További előny, hogy a növénytermesztés és a haltenyésztés egy és ugyanazon rendszerben valósul meg.

A hidropónia és az akvapónia olyan megoldást kínál, amely képes válaszolni a jövő élelmiszerellátási kihívásaira, legyen szó városi farmokról, aszállyal sújtott területekről vagy akár az űrben való termesztésről. Mindkét rendszer zárt vízkörforgást használ, így töredékére csökkenti a vízfelhasználást a hagyományos mezőgazdasághoz képest. A hidropónia talaj nélküli növénytermesztést tesz lehetővé, míg az akvapónia a halnevelést és a növénytermesztést egyesíti természetes tápanyagkörforgással.

Ezek a technológiák akár gyenge talajminőségű vagy elsivatagosodott régiókban is magas hozamot biztosítanak. Bár a kezdeti beruházási költség és a technikai igény magasabb, hosszú távon fenntartható és megbízható megoldást nyújtanak a száraz térségek élelmezésére.