Folyamatosan tűnik el a víz Magyarországról: kimondta a miniszter, mekkora a baj

agrarszektor.hu2026. május 28. 10:31

Az ATV Magyarország „Egyenes beszéd” című műsorában Gajdos László környezetvédelmi miniszter arról beszélt, hogy Magyarország egyszerre több súlyos környezeti válsággal néz szembe: a rendkívüli aszályhelyzettel, az osztrák eredetű azbesztszennyezéssel, az akkumulátorgyárak körüli társadalmi feszültségekkel és a vízgazdálkodás hosszú évek óta halogatott problémáival. A miniszter kiemelte, a klímaváltozás már nem jövőbeli veszély, hanem jelen idejű gazdasági és egészségügyi probléma, amelyhez az államnak és az önkormányzatoknak is alkalmazkodniuk kell. Hangsúlyozta, Magyarország vízstratégiája történelmi fordulóponthoz érkezett.

Gajdos László szerint az ország vízgazdálkodása évtizedeken keresztül arra épült, hogy „a vizet minél gyorsabban elvezessük az országból”, miközben a mai klimatikus helyzetben ennek éppen az ellenkezőjére lenne szükség. A miniszter konkrétan arról beszélt, hogy a Homokhátság több térségében kritikusan csökkent a talajvízszint, és vannak olyan települések, ahol a mezőgazdasági termelés jövője is veszélybe kerülhet. Kiemelte, hogy az idei csapadékhiány már tavasszal olyan állapotokat idézett elő, amelyek korábban inkább csak a nyár végére voltak jellemzőek. Hangsúlyozta,

nem lehet tovább úgy tenni, mintha ez egy átmeneti probléma lenne, mert a klímaváltozás tartós vízhiányos időszakokat okoz Magyarországon.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi földekből mintegy öt-hét balatonnyi vízmennyiség hiányzik. Az áprilisi csapadékhiány különösen kirívó volt. A megszokott és szükséges negyven helyett mindössze négy milliméternyi eső esett. Bár a május hozott némi enyhülést, a helyzet messze van az ideálistól. A legfőbb gondot a vízmegtartó képesség hiánya jelenti. A szakember kiemelte, hogy alapvető szemléletváltásra van szükség. Amikor esik, a csapadék megőrzése minden érintettnek kiemelt feladata és kötelessége. Ez egyaránt vonatkozik az önkormányzatokra, a gazdákra és a vízügyi szakemberekre.

A hazai tavak közül a Balaton valószínűleg elkerüli a negatív vízállásrekordot. A Velencei-tó helyzete azonban aggasztó, így ott mindenképpen meg kell oldani a vízpótlást. Bár a szakemberek elsősorban a természetes csapadékban bíznak, alternatív megoldások is napirenden vannak. Ilyen lehet a tisztított szennyvíz újrahasznosítása. Ennek aránya itthon jelenleg alig négy-öt százalék, szemben például Izrael kilencvenöt százalékos mutatójával. Szakmailag lehetséges lenne a Velencei-tavat is ezzel a módszerrel tölteni.

Az interjú másik jelentős témája az osztrák eredetű azbesztszennyezés ügye volt. A miniszter elmondta, több magyarországi helyszínre is kerülhetett olyan zúzott kőanyag, amely azbesztet tartalmazott. Kiemelte, az azbeszt különösen veszélyes anyag, ezért a magyar hatóságok azonnali vizsgálatokat indítottak, és osztrák-magyar vegyes bizottság jött létre az ügy kivizsgálására. Elmondása szerint sikerült elérni, hogy az érintett osztrák bányákból jelenleg ne érkezzen további szállítmány Magyarországra. A beszélgetés során többször előkerült az is, hogy a lakosság bizalma csak teljes átláthatósággal állítható helyre.

A műsorban szó esett az akkumulátorgyárakról és a környezetvédelmi szabályozások hitelességéről is. Gajdos azt mondta, hogy gazdasági beruházások csak akkor támogathatók, ha nem veszélyeztetik az ivóvízbázisokat és a lakosság egészségét. Rónai Egon kérdéseire válaszolva a miniszter elismerte, hogy a társadalomban jelentős bizalmatlanság alakult ki a nagyipari beruházásokkal kapcsolatban, ezért szerinte a jövőben szigorúbb ellenőrzésekre és nyilvánosabb monitoringrendszerekre lesz szükség. 

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
aszály, vízgazdálkodás, szennyezés, környezetvédelem, víz, klímaváltozás, velencei-tó, vízhiány, csapadékhiány, vízmegőrzés,