A jelenlegi helyzetben a mesterséges vízpótlás elkerülhetetlen, de a szakembereknek szigorú alapelveket kell követniük.
Az ország területén már 27 helyszínen zajlik holtágak ökológiai vízpótlása, természetvédelmi területek vízellátása.
Rekordalacsony a vízállás a Velencei-tavon, ilyen legutoljára 2022 őszén történt.
Gajdos László hangsúlyozta, a klímaváltozás már nem jövőbeli veszély, hanem jelen idejű gazdasági és egészségügyi probléma.
A hosszú hétvégén már közel 50 helyen strandolhatunk országszerte, és érdemes is, hiszen egyre melegebb lesz, pünkösdhétfőn 31-32 fok is lehet.
Kritikus szintre, alig 70 centiméterre csökkent a Velencei-tó vízszintje, jelentős csapadék hiányában a tó őszre akár teljesen kiszáradhat.
Óriási repedések keletkeztek az aszály hatására, a szárazság a következő napokban tovább fokozódik, kevéske eső csak délnyugaton eshet.
A mérések kezdete óta nem volt még olyan alacsony a Velencei-tó vízszintje márciusban, mint idén.
A Velencei-tó a madarakat elbírja, de mi ne menjünk még rá, és kutyát se engedjük rálépni, mert, ha beszakad, pillanat alatt a jeges vízbe mélyedhetünk.
A Velencei-tó jégborítása még nem biztonságos a téli sportolásra, a jég vastagsága mindössze 3-3,5 centiméter.
A Velencei-tó vízszintje döbbenetesen alacsony, 64 centiméteren áll, ami jelentős aggodalomra ad okot a szakértők szerint.
Mostanra már vannak olyan részei a tónak, ahol száraz lábbal lehet is sétálgatni.
Rekordalacsony a Tisza vízállása Szolnoknál, mostanra megdőlt a korábbi rekord is.
A tó vízhőmérséklete szokatlanul magas értékeket mutat az idei nyár végén, több mint 2 Celsius-fokkal meghaladva az elmúlt húsz év átlagát.
Az idei nyárban különösen figyelemre méltó, hogy a Velencei tó vize 30 egymást követő napon maradt 24 °C felett, ami a megfigyelések történetében eddig csupán egyszer fordult elő.
A Velencei-tó, annak sekélysége miatt rendkívüli módon ki van téve az időjárási és éghajlati változásoknak.
Súlyos ökológiai válság alakult ki a Velencei-tónál, ahol a hivatalos közleményeknél jóval drámaibb mértékű halpusztulásról számolnak be a helyszínen tartózkodó civilek.
Magyarország vízrendszereiben egyre több inváziós faj terjed, részben természetes úton, részben emberi közreműködéssel.
Az elhullott halak 99 százalékát az inváziós, kisméretű ezüstkárász egyedek tették ki.
A szakértők szerint nitrogénterhelés okozhatta a Velencei-tónál tapasztalt halpusztulást.
A húsvéti időszakot követően a tojás iránti kereslet a megszokottnál is nagyobb mértékben esett vissza, amely a teljes ágazat számára érzékelhető.
Ezekre a kulcslépésekre van szükség, hogy az új termény kártevőmentes környezetbe kerüljön.
A magyar baromfiipar meghatározó szereplői közül több vállalat is kimagasló eredményekkel zárta a 2025-ös üzleti évet.
A támogatás vissza nem térítendő formában igényelhető azok számára, akik a járvány miatt bevezetett korlátozások következtében szenvedtek el gazdasági hátrányt.
Közel 10-10 milliárddal csökkent a két nagy vágóhíd tavalyi árbevétele, mínuszt termeltek Mohácson és Kiskunfélegyházán is.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
