agrarszektor.hu • 2026. augusztus 9. 12:03
A Soil Capital közzétette egy európai szinten egyedülálló, nagyszabású adatelemzés első eredményeit, amelyek szerint a regeneratív gazdálkodási gyakorlatok érdemben mérséklik az aszály miatti terméskiesést. Ez a megállapítás azért különösen jelentős, mert az aszály jelenti jelenleg a mezőgazdaságot érintő legnagyobb gazdasági kárt okozó éghajlati kockázatot Európában - olvasható a szervezet oldalán.
Az elemzés alapját egy 1262 francia gazdaságot és 331,6 ezer hektárt lefedő, független audit által hitelesített adatbázis adja, amelyet a szervezet regeneratív átállási programja keretében építettek fel 2021 és 2024 között. Az adatbázis a gazdálkodási gyakorlatokról, a hozamokról és a talajviszonyokról tartalmaz információkat: ilyen részletességű és léptékű adatgyűjtésre korábban nem volt példa Európában. A regeneratív gazdálkodás és a klímaadaptációs ellenálló képesség közötti kapcsolatot eddig többnyire csak egyedi gazdaságokra vonatkozó esettanulmányok vagy elméleti modellek támasztották alá.
A legrészletesebben vizsgált területeken a 2023-as aszályt követően a legkevésbé regeneratív gazdaságokban az érintett kultúra hozama 22%-kal esett vissza, míg a leginkább regeneratív rendszert alkalmazó gazdaságokban mindössze 8%-os csökkenést mértek. Az országos francia adatok szerint ez a tendencia nagyobb léptékben is érvényesül, és statisztikailag szignifikáns marad a talajtípus és más változók kiszűrése után is. A gabonafélék esetében Franciaország 96 megyéjéből 82-ben tapasztaltak jelentős aszályt a vizsgált időszakban, és az esetek mintegy 85%-ában a regeneratív gyakorlatok legalább 10%-kal csökkentették az aszály okozta termésveszteséget.
Az elemzés a leggyakrabban termesztett európai szántóföldi növényekre - így az őszi búzára, az őszi és tavaszi árpára, az őszi repcére, a szemeskukoricára és a burgonyára - terjedt ki. A regeneratív átállás mértékét egy összetett index alapján értékelték, amely többek között a takarónövény-termesztést, a csökkentett intenzitású talajművelést, a növényi maradványok visszahagyását, valamint a szerves anyagok kijuttatását vette figyelembe. Az aszály meghatározásához az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja által kidolgozott kombinált aszályindexet használták.
Az eredmények növénytípusonként és talajkörnyezetenként eltértek: az őszi árpa mutatta például a legerősebb ellenálló képességet, míg más kultúráknál gyengébb, vagy nem egyértelműen pozitív hatást tapasztaltak. A szervezet hangsúlyozza, hogy az eredmények jó irányt mutatnak ugyan, de egyelőre nem teszik lehetővé az egyes gyakorlatok egyedi hozzájárulásának elkülönítését, és nem bizonyítanak közvetlen ok-okozati összefüggést sem.
A Soil Capital a belgiumi KU Leuven egyetemmel együttműködve dolgozik az eredmények mélyebb statisztikai és közgazdasági elemzésén. Célkitűzésük az, hogy a felismeréseket a beszerzés, az árazás és a kockázatkezelés területén közvetlenül alkalmazható mutatókká alakítsák át.
A regeneratív módszerek már most sokat segítettek a spanyol gazdáknak
A katalóniai Sergi Caballero, a Mas Les Vinyes permakultúrás gazdaság társalapítója több mint egy évtizede készül tudatosan a tűzvédelmi feladatokra. Feltérképezte birtoka legveszélyeztetettebb pontjait, eltávolította a gyúlékony fenyőféléket, miközben megtartotta a tűznek jobban ellenálló tölgyeket. Az elhalt ágakat aprítékként juttatta vissza a talajba, állataival pedig lelegelteti a száraz füvet, mielőtt az tüzelőanyaggá válna. Két, összesen mintegy egymillió literes kapacitású víztisztító tó szolgál tűzgátként a birtok leginkább kitett, nyugati szektorában. A gazdálkodó kiemelte, a legfontosabb feladat a fű kiszáradásának és felhalmozódásának megakadályozása legeltetéssel, valamint az erdei aljnövényzet állatokkal történő karbantartása - olvasható az Euronews oldalán.
Az andalúziai Carmen Bueno, a Serranías Vivas regeneratív mezőgazdasági egyesület alapítója májusban megelőző tűzvédelmi tervet készített, így a juhokkal és lovakkal legeltetett földje sértetlenül vészelte át az idei tüzeket. A Spanyol Regeneratív Mezőgazdasági Egyesület egy közelmúltbeli tűz hatásait elemezte a hagyományos és a regeneratív módon művelt területeken. Az eredmények magukért beszélnek, hiszen ahol a juhokat naponta mozgatták, és velük tisztíttatták meg az épületek környékét, ott a tűz gyorsan levonult, a fák pedig már regenerálódnak. Ezzel szemben a szomszédos, nem tervezetten legeltetett birtokokon a sűrű bozót miatt a tűz hosszabb ideig pusztított, súlyosabb károkat okozva a fákban. A legeltetés nélküli területeken alakult ki a legsúlyosabb helyzet, ahová a tűzoltók be sem tudtak jutni, így ott teljes újratelepítésre lesz szükség.
A tüzet követő időszak is komoly terhet ró a gazdálkodókra. A kártalanítási eljárások bürokráciája - különösen a szétaprózott földstruktúrájú Galíciában - hónapokig vagy akár egy évig is elhúzódhat. Ana Digón, a Spanyol Regeneratív Mezőgazdasági Egyesület elnöke rámutatott, hogy sok termelő a tavalyi pusztítások után sem kapott még kártérítést, anyagilag teljesen kimerültek, és egyre többen hagyják abba végleg a termelést. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a spanyol gazdák átlagéletkora jóval 60 év felett van, miközben a fiatalok körében alacsony a generációváltási hajlandóság.
A regeneratív módszereket alkalmazó gazdák jelenleg maguk viselik a gondosabb tájkezelés többletköltségeit, ami rombolja termékeik versenyképességét az ipari mezőgazdasági tömegárukkal szemben. Carmen Bueno hangsúlyozta, Spanyolországban a gazdálkodóknak jellemzően fizetniük kell az állami erdőterületek legeltetési jogáért, ahelyett hogy díjaznák a társadalmilag hasznos tűzmegelőzési szolgáltatásukat. Sergi Caballero emiatt adópolitikai reformokat sürget, így a legeltetett állatok húsára nullaszázalékos áfakulcsot vezetne be, míg az intenzív állattartásból származó termékekre a legmagasabb, 21 százalékos kulcsot vetné ki. Véleménye szerint a gyárilag előállított, magas kibocsátású sertés- és csirkehús fogyasztása valódi luxusnak számít, amit az adórendszernek is tükröznie kellene.
A Commonland nemzetközi nonprofit szervezet álláspontja szerint a tájrehabilitáció Európa leginkább alulértékelt eszköze a tűz elleni védekezésben. A regeneratív gazdálkodás ugyanakkor nem csupán védelmet nyújt, hiszen egy 2023-as spanyol felmérés alapján az ilyen módszereket alkalmazó gazdák 93 százaléka elégedett a munkájával, ami kiemelkedő eredmény egy elnéptelenedéssel és mentális válsággal küzdő szektorban. A szakértők és a termelők egyaránt hangsúlyozzák, hogy a regeneratív technológiák csak akkor válhatnak hatékony tájvédelmi eszközzé, ha a gazdálkodók megkapják a megfelelő finanszírozást, képzést és intézményi elismerést.