Fel kell hagyni a vízpazarló és talajpusztító művelési módokkal.
Így lehet egy lepusztult TSZ-területből földi paradicsom.
A súlyos aszály és a tartós csapadékhiány miatt teljesen kiszáradt a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik különleges rétje.
Meg kellene találni az intenzív és extenzív állattartási rendszerek egyensúlyát.
Veréblakótelep, birkalegelő, denevérodú, bagolyköpet: környezetvédelmi akciókkal zöldíti telephelyeit a nagy vállalat.
Az új uniós előírásoknak való megfelelés érdekében frissült az elektronikus Gazdálkodási Napló növényvédelmi adatlapja.
A Kiskunság és a Nyírség erdőtelepítései hozzájárulhatnak a táj szárazodásához, mert a zárt erdők csökkentik a csapadék talajba szivárgását.
A fejlesztés eredményeként új nyári karámok, gulyakutak és gázlók létesülnek, megújul az itatórendszer és az elektromos hálózat, valamint korszerűsítik a tűzivíztározót.
Jól telepített villanypásztorokkal és őrkutyákkal hatékonyan megvédhetik az állataikat a gazdák.
A gyepterületek karbantartása és szakszerű kezelése kulcsfontosságú a gazdálkodók számára a tavaszi időszakban.
A kormány 26,4 milliárd forintot biztosított a Dél-Homokhátság ökológiai állapotának javítására, amely a térség súlyos kiszáradási problémáinak megoldását célozza.
Megváltozott a „Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések” című (KAP-RD23-1-24 kódszámú) felhívás.
Ismeretes a gazdálkodók számára, hogy november 30. és február 15. között bizonyos tilalmakat is figyelembe kell venniük.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idei szavazásán a fáslegelő nyerte el az Év élőhelye címet 2026-ra.
A forrást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretéből nyerték el.
A dél-alföldi szikesek rehabilitációjára indítottak projektet uniós támogatással.
Hamarosan kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben a rókák veszettség elleni őszi vakcinázása.
A modern mezőgazdaság egyik legfontosabb kihívása, hogy miként lehet összeegyeztetni a termelés hatékonyságát a környezeti fenntarthatósággal.
A legeltetett húsmarháknál is egyre nagyobb problémát jelentenek a nyári hőségek.
Pásztoroló legeltetést végző és villanykerítésben, legelőkertben tartott állományok gazdái egyaránt aggodalommal tekintenek az előttük álló időszakra.
A klímaváltozás, az aszály, az alacsony felvásárlási árak és a nemzetközi piaci bizonytalanságok egyszerre helyeznek nyomást a hazai takarmányiparra.
Az aszályt hónapokkal előre jelezték a műholdas adatok, a döntéshozatal mégis reaktív maradt.
Óriási különbségek vannak az egyes növényfajok között abban, hogy mennyi vizet igényelnek, és milyen jól képesek átvészelni a száraz időszakokat.
Sokan rettegnek tőle, pedig szinte veszélytelen - a rákosi vipera megmentését célzó program eddigi legnagyobb visszatelepítése történt.
A mikotoxinok elleni küzdelemben téves megközelítés kizárólag egy beavatkozástól várni a csodát.
Reng Zoltán: hosszú távú gondolkodás nélkül nincs versenyképes agrárium
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
