Meghódította a közösségi médiát két kecske, amelyeket arra vetettek be Tokió egyik üzleti negyedében, hogy megtisztítsanak egy elhanyagolt telket a gyomoktól.
Novemberben esedékes a belső élősködők vizsgálata a húshasznú szarvasmarhákkal kapcsolatos állatjóléti támogatásnál.
76 500 őshonos facsemete, az inváziós növények folyamatos visszaszorítása, nyaranta pedig szarvasmarhák is segítik a természetvédelmi munkát.
A pásztorság nem puszta folklór, hanem létfontosságú ökológiai tudáson alapuló, fenntartható gazdálkodási forma és ma is élő kultúra.
Már csak néhány napja van bejelenteni az idei évi aszálykárukat a magyar termelőknek.
2026. október 3-án kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben a rókák veszettség elleni őszi vakcinázása.
Egyszerűsödött az elháríthatatlan külső ok miatti, vagyis a vis maior bejelentések rendszere.
Az országos aszályhelyzet kihirdetését követően egyszerűsödik az elháríthatatlan külső ok miatti, vagyis a vis maior bejelentés.
A gazdák megsegítésére több intézkedést is bejelentett az USDA, de nem mindegyik nyerte el az agrárszervezetek tetszését.
Őshonos magyar juhfajták bevonásával küzd az özönnövények ellen a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a visegrádi Felső-öbölben.
Sokáig úgy tűnt, hogy a napelemek elveszik a földet a termelők elől, de úgy tűnik, van egy jobb megoldás is.
Lehetséges még elfogadható kerékvágásba terelni a viszonyokat?
A módszer alkalmazásához - amelyet az erdőtüzek ellen vetnének be - szakmai felügyeletre lenne szükség.
A klímaváltozás hatására a legeltetést is újra át kell gondolnia a magyar állattartóknak.
Egyre népszerűbbek a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok Európában, de van még hova fejlődni.
Korunk környezeti és társadalmi válságai egyre kevésbé értelmezhetők egymástól független jelenségekként.
Fel kell hagyni a vízpazarló és talajpusztító művelési módokkal.
Így lehet egy lepusztult TSZ-területből földi paradicsom.
A súlyos aszály és a tartós csapadékhiány miatt teljesen kiszáradt a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik különleges rétje.
Meg kellene találni az intenzív és extenzív állattartási rendszerek egyensúlyát.
A magyar kacsa- és libaágazat egyszerre küzd gazdasági, piaci és járványügyi kihívásokkal, ugyanakkor lehetőségeket is rejt.
A bambuszokról sokaknak elsősorban a távol-keleti kertek vagy a pandák jutnak eszükbe, pedig egyes fajai valódi mezőgazdasági haszonnövények.
Sós Gergelyt, a Kramp Hungary vezetőjét kérdeztük.
Az idei aszály és extrém meleg az olajnövények termelésére is rányomta a bélyegét.
Míg egész Európában 140 millió kacsát nevelünk fel, addig Kínában ez a szám 3,5-4,5 milliárd között mozog.
