Egyre népszerűbbek a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok Európában, de van még hova fejlődni.
Korunk környezeti és társadalmi válságai egyre kevésbé értelmezhetők egymástól független jelenségekként.
Fel kell hagyni a vízpazarló és talajpusztító művelési módokkal.
Így lehet egy lepusztult TSZ-területből földi paradicsom.
A súlyos aszály és a tartós csapadékhiány miatt teljesen kiszáradt a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik különleges rétje.
Meg kellene találni az intenzív és extenzív állattartási rendszerek egyensúlyát.
Veréblakótelep, birkalegelő, denevérodú, bagolyköpet: környezetvédelmi akciókkal zöldíti telephelyeit a nagy vállalat.
Az új uniós előírásoknak való megfelelés érdekében frissült az elektronikus Gazdálkodási Napló növényvédelmi adatlapja.
A Kiskunság és a Nyírség erdőtelepítései hozzájárulhatnak a táj szárazodásához, mert a zárt erdők csökkentik a csapadék talajba szivárgását.
A fejlesztés eredményeként új nyári karámok, gulyakutak és gázlók létesülnek, megújul az itatórendszer és az elektromos hálózat, valamint korszerűsítik a tűzivíztározót.
Jól telepített villanypásztorokkal és őrkutyákkal hatékonyan megvédhetik az állataikat a gazdák.
A gyepterületek karbantartása és szakszerű kezelése kulcsfontosságú a gazdálkodók számára a tavaszi időszakban.
A kormány 26,4 milliárd forintot biztosított a Dél-Homokhátság ökológiai állapotának javítására, amely a térség súlyos kiszáradási problémáinak megoldását célozza.
Megváltozott a „Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések” című (KAP-RD23-1-24 kódszámú) felhívás.
Ismeretes a gazdálkodók számára, hogy november 30. és február 15. között bizonyos tilalmakat is figyelembe kell venniük.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idei szavazásán a fáslegelő nyerte el az Év élőhelye címet 2026-ra.
A forrást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretéből nyerték el.
A dél-alföldi szikesek rehabilitációjára indítottak projektet uniós támogatással.
Hamarosan kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben a rókák veszettség elleni őszi vakcinázása.
A modern mezőgazdaság egyik legfontosabb kihívása, hogy miként lehet összeegyeztetni a termelés hatékonyságát a környezeti fenntarthatósággal.
Az egyre szélsőségesebb időjárás a repcetermesztőket is komoly kihívások elé állítja, ezért a sikeres állomány megalapozása már jóval a vetés előtt elkezdődik.
Valóban kellenek a Dunára vízlépcsők? Kiderül az Alapvetés podcast eheti adásából.
Nemcsak a termés mennyisége, hanem egy egész gazdálkodás jövedelmezősége múlhat azon, hogy mennyi víz marad a földeken.
Az erdők túlélésre rendezkedtek be, miközben a kiszáradt avar miatt a tűzveszély is jelentősen megnőtt.
A klímaváltozás miatt egyre gyakrabban merül fel, hogy a magyar mezőgazdaságnak a hagyományos kultúrák helyett más növények felé kellene fordulniuk.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
