Sokáig úgy tűnt, hogy a napelemek elveszik a földet a termelők elől, de úgy tűnik, van egy jobb megoldás is.
Lehetséges még elfogadható kerékvágásba terelni a viszonyokat?
A módszer alkalmazásához - amelyet az erdőtüzek ellen vetnének be - szakmai felügyeletre lenne szükség.
A klímaváltozás hatására a legeltetést is újra át kell gondolnia a magyar állattartóknak.
Egyre népszerűbbek a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok Európában, de van még hova fejlődni.
Korunk környezeti és társadalmi válságai egyre kevésbé értelmezhetők egymástól független jelenségekként.
Fel kell hagyni a vízpazarló és talajpusztító művelési módokkal.
Így lehet egy lepusztult TSZ-területből földi paradicsom.
A súlyos aszály és a tartós csapadékhiány miatt teljesen kiszáradt a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik különleges rétje.
Meg kellene találni az intenzív és extenzív állattartási rendszerek egyensúlyát.
Veréblakótelep, birkalegelő, denevérodú, bagolyköpet: környezetvédelmi akciókkal zöldíti telephelyeit a nagy vállalat.
Az új uniós előírásoknak való megfelelés érdekében frissült az elektronikus Gazdálkodási Napló növényvédelmi adatlapja.
A Kiskunság és a Nyírség erdőtelepítései hozzájárulhatnak a táj szárazodásához, mert a zárt erdők csökkentik a csapadék talajba szivárgását.
A fejlesztés eredményeként új nyári karámok, gulyakutak és gázlók létesülnek, megújul az itatórendszer és az elektromos hálózat, valamint korszerűsítik a tűzivíztározót.
Jól telepített villanypásztorokkal és őrkutyákkal hatékonyan megvédhetik az állataikat a gazdák.
A gyepterületek karbantartása és szakszerű kezelése kulcsfontosságú a gazdálkodók számára a tavaszi időszakban.
A kormány 26,4 milliárd forintot biztosított a Dél-Homokhátság ökológiai állapotának javítására, amely a térség súlyos kiszáradási problémáinak megoldását célozza.
Megváltozott a „Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések” című (KAP-RD23-1-24 kódszámú) felhívás.
Ismeretes a gazdálkodók számára, hogy november 30. és február 15. között bizonyos tilalmakat is figyelembe kell venniük.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idei szavazásán a fáslegelő nyerte el az Év élőhelye címet 2026-ra.
Magyarország vizes élőhelyeinek állapota ma már messze nem pusztán természetvédelmi kérdés.
Komoly döntés előtt állnak a szarvasmarhatartók: hogyan kezelhető a takarmányhiány?
Az élelmiszeripar talán még soha nem változott olyan gyorsan, mint napjainkban, a háttérben egészen új technológiák fejlődnek.
Óriási változások jönnek a NAK-nál, 2027-től a neve Magyar Agrár és Élelmiszergazdasági Kamara lesz.
A farkas természetvédelmi státuszát nemrégiben enyhítették Európában, a döntést a gazdálkodói és vadászati érdekek mellett komoly természetvédelmi vita is övezi.
