agrarszektor.hu • 2026. október 17. 13:03
Az Európai Unió új támogatással tenné ellenállóbbá a városokat árvizekkel és aszályokkal szemben.
Az Európai Unió új támogatási mechanizmust hoz létre, hogy a természetalapú megoldásokra épülő, úgynevezett szivacsváros-modellt szélesebb körben is elterjessze a kontinensen. A kezdeményezés célja, hogy az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok közepette az európai városok ellenállóbbá váljanak az árvizekkel és az aszályokkal szemben - számolt be az Euronews.
A szivacsváros-koncepciót a 2000-es évek elején dolgozta ki Jü Kung-csien kínai tájépítész. A modell lényege, hogy a városok zöldfelületekkel, vízáteresztő burkolatokkal és víztározó rendszerekkel szívják fel és tartsák vissza a csapadékot ahelyett, hogy az a csatornahálózaton keresztül egyszerűen elfolyna. Az így megtartott víz a szárazabb időszakokban öntözésre vagy a talajvízkészletek feltöltésére használható, míg a zöldfelületek a hőhullámok idején hűtik a városi környezetet. Kína 2014-ben fogadott el országos irányelveket a modell alkalmazására, és a tervek szerint 2030-ra a beépített területeinek 80%-án működtetni fogja a rendszert.
Ez a megközelítés Európában sem ismeretlen. A svédországi Malmőben már a 2000-es évek elején átalakították az árvizeknek kitett Augustenborg negyedet, ahol zöldtetőket, vizes élőhelyeket, szikkasztótavakat és hat kilométernyi vízelvezető csatornát építettek ki. A 2007-es és 2014-es nagy viharok idején a negyed lényegesen kisebb károkat szenvedett, mint a város többi része. A hollandiai Rotterdamban a 2013-ban átadott Benthemplein víztér kedvező időjárás esetén kosárlabdapályaként és közösségi térként funkcionál, heves esőzések idején azonban három medencéje akár 1,7 millió liter vizet is képes ideiglenesen befogadni.
Az Európai Bizottság a 2025-ös vízügyi rezilienciastratégiájában kiemelten szorgalmazta a szivacsvárosok elterjesztését és a vizes élőhelyek helyreállítását. Ennek jegyében dolgozzák ki az úgynevezett Sponge Facility elnevezésű támogatási eszközt, amely az ilyen jellegű projektek megvalósítását hivatott segíteni az egész kontinensen.
A modell elterjesztése ugyanakkor nem lesz zökkenőmentes: a műemlékvédelem alatt álló épületek, a sűrűn beépített belvárosok és a föld alatti közműhálózatok jelentősen megnehezítik a történelmi városközpontok átalakítását. Justin Abbott, az Arup mérnöki tanácsadó vállalat európai vízügyi vezetője szerint azonban ez nem adhat okot a tétlenségre. Kisebb léptékű beavatkozásokkal - mint a belső udvarok burkolatának elbontásával, fatelepítéssel vagy zöldtetők kialakításával - is számottevő eredményeket lehet elérni.
Justin Abbott ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a szivacsváros-megoldások önmagukban nem jelentenek csodaszert. Szélsőséges viharok idején a talaj telítődik, a tározók megtelnek, így a felesleges víznek nincs hová kerülnie - miként azt a 2024-es valenciai árvíz tragikus eseményei is szemléltették. A természetalapú megoldások mellett ezért továbbra is szükség van a hagyományos csatornarendszerekre, a nagyobb tározókra és a kijelölt árvízi elvezető útvonalakra. A szakember úgy véli, a városoknak a tervezés minden szintjén prioritásként kell kezelniük a vízgazdálkodást, az önkormányzatoktól kezdve a közműszolgáltatókon át egészen az ingatlanfejlesztőkig.