agrarszektor.hu • 2026. október 21. 07:04
A német műanyagipar meghatározó szakmai szervezetei élesen bírálják a jelenleg előkészítés alatt álló műanyagadó bevezetését.
Németországban vita robbant ki a műanyagadó tervezete miatt. Az ágazati szervezetek szerint a javaslat rontaná a versenyképességet és nem érné el a kitűzött környezetvédelmi célokat.
A német műanyagipar meghatározó szakmai szervezetei élesen bírálják a jelenleg előkészítés alatt álló műanyagadó bevezetését. Az IK Industrievereinigung Kunststoffverpackungen, a PlasticsEurope Deutschland és a VDMA műanyagipari szakágazata szerint az új közteher jelentős versenyhátrányba hozhatja a német vállalkozásokat, miközben kedvezőtlen következményekkel járhat a környezetvédelem és a klímavédelmi törekvések szempontjából is. A szervezetek álláspontja szerint a műanyag csomagolásokra vonatkozó szabályozási környezet már jelenleg is rendkívül összetett, ezért nincs szükség újabb adónem bevezetésére.
Hangsúlyozzák, hogy a korszerű műanyag csomagolóanyagok fontos szerepet töltenek be az áruk biztonságos szállításában, az élelmiszerek minőségének megőrzésében, valamint a körforgásos gazdaság működésében. Christine Bunte, a PlasticsEurope Deutschland ügyvezető igazgatója különösen a tervezett rendszer jelentős adminisztratív terheire és az ellenőrzési mechanizmusok várható hiányosságaira hívta fel a figyelmet. A jelenlegi elképzelések szerint 2027-től azoknak a Németországban működő vállalatoknak, amelyek műanyag alapú ipari félkész termékeket, fóliákat, bizonyos csomagoló- és szállítóeszközöket állítanak elő, tonnánként 550 euró adót kellene fizetniük (221 650 Ft/tonna). A szabályozás akkor is alkalmazandó lenne, ha az érintett alapanyagból végül nem készül csomagolás.
Az intézkedés a csomagolóipari szereplőket is érintené, miközben az Európai Unió más tagállamaiból vagy harmadik országokból érkező csomagolt termékek mentesülnének az adó alól. Az ágazati képviseletek szerint ez jelentős versenyelőnyt biztosítana a külföldi beszállítóknak, miközben a német vállalkozásoknak a külföldről származó csomagolási hulladékok finanszírozásához is hozzá kellene járulniuk. Martin Engelmann, az IK ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy a tervezett intézkedés indokolatlanul sújtaná a német műanyagipari alapanyag- és csomagolóeszköz-gyártókat. Véleménye szerint azok a külföldi versenytársak, amelyek késztermékeket szállítanak a német piacra, jelentős előnybe kerülnének, mivel rájuk nem vonatkozna ugyanez a teher.
A szakmai szervezetek a költségvetési hatásokkal kapcsolatban is kételyeket fogalmaztak meg. Míg a német pénzügyminisztérium évi 1,49 milliárd euró (600,5 milliárd Ft) adóbevétellel számol, az iparági szereplők szerint a tényleges összeg legfeljebb mintegy 1 milliárd euró (403 milliárd Ft) lehet, amennyiben figyelembe veszik az adómentesen importált termékek mennyiségét is. További kritikát váltott ki, hogy az adó végrehajtásának ellenőrzésére 788 új vámhatósági munkahely létrehozását tervezik. A szakmai szervezetek szerint ez ellentétes a német kormány bürokráciacsökkentési céljaival. Számításaik alapján az évente tervezett 900 helyszíni ellenőrzés több mint 47 ezer bejelentési kötelezettséggel érintett vállalkozás esetében azt jelentené, hogy egy céget átlagosan csak hozzávetőleg ötvenévente vizsgálnának át. Álláspontjuk szerint ez az ellenőrzési hiányosság elsősorban a szabályokat betartó vállalkozások számára jelentene többletterhet.
A kezdeményezés környezetvédelmi hatékonyságát illetően is komoly fenntartások fogalmazódtak meg. A bírálók szerint az adó nem tesz különbséget az újrahasználható rendszerek, a betétdíjas megoldások, az újrahasznosítható csomagolóanyagok vagy a másodlagos nyersanyag-felhasználás között, így nem ösztönzi közvetlenül a környezetbarát fejlesztéseket. Sőt, véleményük szerint akár kedvezőtlen irányba is terelheti a piacot, mivel elősegítheti a nehezebben újrahasznosítható, különböző anyagokból összeállított csomagolások elterjedését. A szervezetek arra is rámutatnak, hogy a csomagolóanyagok felhasználása, beleértve a műanyag alapú megoldásokat is, 2021 óta csökkenő tendenciát mutat. Ezzel összhangban a Német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal is óvatosságra int az általános „kevesebb műanyag csomagolás” célkitűzés kapcsán, mivel bizonyos esetekben a helyettesítő anyagok alkalmazása magasabb szén-dioxid-kibocsátással és több hulladék képződésével járhat.
Thorsten Kühmann, a VDMA szakági ügyvezetője hangsúlyozta, hogy az új adó nem csupán a műanyag csomagolásokat előállító és feldolgozó vállalkozásokat érintené, hanem a teljes értékláncra kihatna. Ez a technológiai beszállítókat is érintené, pedig éppen az általuk fejlesztett korszerű válogatási, újrahasznosítási és feldolgozási technológiák járulnak hozzá a körforgásos gazdaság fejlődéséhez, a nyersanyag-hatékonyság javításához és a klímavédelmi célok eléréséhez. Az iparági érdekképviseletek szerint a koalíciós megállapodásban szereplő ökomodulációs rendszer sokkal hatékonyabb eszköz lenne a fenntarthatósági célok támogatására. Ez a megközelítés az újrahasznosítható csomagolásokat és az újrafeldolgozott alapanyagok alkalmazását jutalmazná, vagyis közvetlen gazdasági ösztönzőket teremtene ott, ahol valódi környezeti haszon érhető el. A szervezetek hangsúlyozzák, hogy a koalíciós megállapodás nem tartalmaz műanyagadóra vonatkozó vállalást.
A szakmai szövetségek jelezték, hogy készek részt venni a szakpolitikai egyeztetésekben és megosztani ágazati tapasztalataikat a döntéshozókkal. Ugyanakkor határozottan ellenzik egy olyan adó bevezetését, amely megítélésük szerint gyengítené Németország ipari versenyképességét, kedvezőbb helyzetbe hozná az importtermékeket, miközben a környezetvédelmi célok megvalósítását sem szolgálná hatékonyan. A szervezetek ezért arra kérik a szövetségi kormányt, hogy álljon el a műanyagadó tervétől, és helyette a magas arányban újrahasznosítható, illetve újrafeldolgozott alapanyagokat tartalmazó csomagolások támogatására összpontosítson.