Berla Attila • 2025. november 20. 06:02
A hazai fakitermelő ágazat jelenleg olyan összetett kihívásokkal szembesül, amelyek egyszerre érintik a beruházási kedvet, a technológiai fejlettséget, a munkaerőhelyzetet és az erdőművelési gyakorlatok átalakulását. Az elmúlt években a piac fokozatosan lelassult, és egyre több vállalkozó kényszerült a fejlesztések elhalasztására. A gazdasági környezet bizonytalansága, az emelkedő költségek és a támogatások többéves hiánya minden korábbinál óvatosabb döntéshozatalt eredményezett. A géppark átlagéletkora ma már messze meghaladja a húsz évet, ami nemcsak technológiai hátrányt, hanem egyre növekvő üzemeltetési kockázatot is jelent. Bár a gépgyártók kínálata gyors ütemben fejlődik, a hazai felhasználók többsége jelenleg csak a meglévő berendezések karbantartására koncentrál, és egyre ritkábban vállal nagyobb beruházást. A géppiac magyarországi és globális történéseiről szó lesz a december elején megrendezésre kerülő Portfolio Agrárszektor 2025 Konferencián is.
Az Agrárszektor e heti körképében Bencses Gábor, a JG-MAX ügyvezetője és Tóth Lajos, a Hunnia Fagép ügyvezetője osztotta meg gondolatait a fakitermelési eszközök lehetőségeiről és piaci helyzetéről. A szakemberek arról is beszéltek, hogy a jelenleg stagnáló piaci aktivitást mi az, ami erőteljesebb növekedés felé indíthatja.
Bencses Gábor (JG-MAX): A vásárlók döntéseiben egyre meghatározóbbá válik az, hogy az egyes gépeknek milyen az alkatrészellátottsága
Bencses Gábor szerint az elmúlt időszakban a leglátványosabb változás nem is a kereslet teljes eltűnése volt, hanem az, hogy a vállalkozók egyre tudatosabban kezelik a beruházási döntéseiket. A tapasztalat azt mutatja, hogy a professzionális felhasználók nem olcsóbb gépek irányába mozdulnak, hanem éppen ellenkezőleg, megtartják a már bevált márkákat, és inkább még több karbantartással, felújítással próbálják egyben tartani a gépparkot, amíg nem érzik biztosítva a gazdasági hátteret egy új gép megvásárlásához. A döntésekben egyre nagyobb súlya van a teljes üzemeltetési költségnek, a megbízhatóságnak és a hosszú távú támogatásnak.
A piac jelenleg nagyon árérzékeny, a vevők nagy része kivár, és csak a legszükségesebb beavatkozásokat végzik el a gépeiken
– mondta Bencses Gábor, a JG-MAX ügyvezetője.
Az utóbbi években minden jelentős erdészeti gépgyártó fejlesztett olyan digitális rendszereket, amelyek az ipari internet (IIoT) eszközeire támaszkodnak. Az új generációs gépek már valós időben továbbítják az adatokat a felhőbe, így a szervizelés és a diagnosztika sokkal hatékonyabbá válik. A távfelügyelet és az adatgyűjtés révén a meghibásodások előre jelezhetők, a karbantartás időzíthető, és sok esetben a szoftveres hibák anélkül javíthatók, hogy a szerelő a helyszínre menne. Ez óriási előny a hazai felhasználók számára is, hiszen a leállás minden esetben jelentős költséggel jár. A vállalkozók visszajelzései alapján a modern szervizszolgáltatás és az alkatrészellátás ma már legalább olyan fontos, mint maga a gép teljesítménye. Az ipari kategóriába tartozó harvesterek vagy forwarderek esetében akár néhány óra állásidő is komoly bevételkiesést okozhat, és ez az üzemeltetők számára gyakran fontosabb szempont, mint egy esetleges alacsonyabb vételár.
A legfontosabb egyik tényező a szerviz és alkatrészellátás mely akár egy drágább gép mellett is dönthet, ha megfelelő a berendezések technikai támogatása
– tette hozzá Bencses Gábor.
Tóth Lajos (Hunnia Fagép): Teljesen átalakult a fakitermelés, a gépesítés elengedhetetlenné vált
A munkaerőhiány mára olyan mértékben sújtja az ágazatot, hogy a hagyományos fakitermelési módszerek szinte mindenhol háttérbe szorultak. Tóth Lajos, a Hunnia Fagép ügyvezetője szerint a korábbi brigádos modellek gyakorlatilag összeomlottak, mivel egyre nehezebb olyan munkavállalót találni, aki vállalja az erdőben történő fizikai munkát. A fakitermelő csapatok létszáma folyamatosan csökkent, és ma már számos vállalkozó kényszerül arra, hogy külföldi munkaerőhöz forduljon, ami azonban nem jelent hosszú távú megoldást. Emiatt egyértelmű, hogy a fakitermelés jövője a gépesítésben van, és a piac fokozatosan abba az irányba tolódik el, hogy a nagyobb kapacitású, többfunkciós gépek váltsák ki a munkaerő nagy részét.
A brigádok szinte mindenhol szétestek, ember egyszerűen nincs az erdőre. A gépesítés nem trend, hanem kényszer
– mondta Tóth Lajos.
A szakember szerint a magyar erdészeti géppark technológiai lemaradása sokkal mélyebb, mint azt sokan gondolnák. Az átlagéletkor jócskán meghaladja a húsz évet, ami európai szinten szinte példátlan. Ennek fő oka, hogy az ágazat számára az utóbbi években alig volt elérhető támogatás. A legutóbbi érdemi gépbeszerzési pályázat 2021 januárjában jelent meg, és azóta a vállalkozók hiába vártak új lehetőségre. Bár már 2023-ban bejelentették, hogy készül az erdőgazdálkodói versenyképességet segítő konstrukció, a tényleges pályázat csak 2026 márciusában fog megnyílni. Addig azonban a beruházások döntő része továbbra is megáll, és a gépek állapota egyre inkább romlik.
A pályázatot mindenki évek óta várja. A géppark elöregedett, és önerőből ezt nem lehet pótolni, ezért mindenki a támogatásokra készül
– tette hozzá Tóth Lajos.
Az erdőművelési trendek átalakulása tovább erősíti a gépipari változásokat. A tarvágások visszaszorulásával és a szálaló, illetve gyérítéses művelések előtérbe kerülésével olyan gépekre van szükség, amelyek kisebb területen, nagyobb precizitással és alacsonyabb fogyasztással képesek dolgozni. A költséghatékonyság itt kulcsfontosságú, hiszen a nagy gépek üzemanyag-fogyasztása akár háromszorosa is lehet a modern, célzott feladatra optimalizált eszközökének. Mivel a gazdasági nyomás és a munkaerőhiány egyszerre van jelen, a vállalkozók ma már olyan megoldásokat keresnek, amelyek hosszú távon kiszámítható működést biztosítanak.
Közben a gépek és fogyóeszközök ára folyamatos, bár mérsékelt ütemben emelkedik. A szakértők szerint az éves 3–5 százalékos drágulás ma már szinte általánosnak tekinthető, ami ugyan növeli a beruházási költségeket, de nem eredményez áttérést gyengébb minőségű termékek irányába. A fakitermelők számára továbbra is a megbízhatóság, a szervizelhetőség és a teljes életciklus költsége a mérvadó. A következő időszak így kulcsszerepet játszik a teljes ágazat jövőjében. Ha a 2026 elején nyíló támogatási konstrukció valóban megérkezik, és érdemi forrást biztosít a gépfejlesztésekhez, akkor a magyar fakitermelő vállalkozások gyors és látványos megújuláson mehetnek keresztül.