Szedlák Levente • 2025. december 19. 06:03
2020 és 2022 között rekordokat döntött a mezőgazdasági gépforgalmazás Magyarországon, ám 2023 második felében megszakadt a sikerszéria, és egy európai szinten is rekorder visszaesés következett be a piacon. A gépbeszerzéseket támogató pályázatok kifutása mellett az alacsony terményárak, az aszályos időjárás miatti gyenge termés, a forráshiány és a kedvezőtlen kamatkörnyezet is gyengítette a gazdák gépvásárlási kedvét, és 2024-ben eljutottunk oda, hogy sokan nemhogy már a gépparkjuk cseréjét, illetve megújítását se tudták meg megoldani, de a kötelező karbantartásokat is kezdték elhanyagolni. Az ágazatra rálátó szakemberek 2025 elején már jelezték, hogy a gépbeszerzést támogató pályázatok megjelenéséig nem várható pozitív fordulat a piacon, így ezen kiírások csúszása könnyen azzal járhat, hogy idén nem lesz fellendülés ezen a téren. Az év során rengetegen várták a következő precíziós pályázatot, de ennek kihirdetését először tavaszig csúsztatták, majd az év második felére halasztották, végül a jövő évre tolták. Az év során megjelent és mostanra elbírált kiírások hatása az év végén kezdett megmutatkozni, így a termelők, valamint a gépgyártók és -forgalmazók végül egyfajta óvatos reménykedéssel zárták az évet.
A magyar mezőgazdasági gépforgalmazás emlékezetében a 2020 és a 2022 közötti időszak egyfajta aranykorként fog megmaradni, ekkor ugyanis csaknem 800 milliárd forintot költöttek a gazdák gépekre és alkatrészekre, köszönhetően a gépbeszerzéseket támogató pályázati kiírásoknak, különös tekintettel a 2022-es, digitális átállást elősegítő, a köztudatban viszont elsődlegesen precíziós gépbeszerzési néven ismert pályázatnak. Ez és a következő évre átcsúszó megrendelések egészen 2023 második feléig pörgették a géppiacot, utána viszont egy meredek visszaesés következett a forgalomban. Ez 2024-ben is kitartott, amikor nemcsak, hogy nem vásároltak - új vagy használt - gépeket a termelők, de ahogy arról azt a Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián is kiemelték az ágazatra rálátó szakemberek, sokan a karbantartásra is egyre kevesebbet fordítottak.
A forgalom tavalyi visszaesését illetően megoszlanak a nézetek, de az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentése szerint 2023-ban mintegy 25%-kal csökkent a gépértékesítés Magyarországon az előző évhez képest, 2024-ben pedig ehhez képest további 32%-os visszaesést lehetett megfigyelni a piacokon. Kalmár Tibor, a Vaderstad Kft. ügyvezetője viszont egy 55-60%-os visszaesésről beszélt, Gelencsér Milán, az AGRI CS Magyarország Kft. ügyvezetője pedig 65%-ra mondta a forgalom csökkenését. Az elmúlt időszak nehézségei miatt - ide értve az aszályt, az alacsony terményárakat, az orosz-ukrán háborút, a kamatkörnyezet alakulását és a korábbi kiköltekezést - a magyar gazdák vásárlóereje és gépbeszerzési hajlandósága a korábbinál jóval alacsonyabb volt. A 2024-es évben nem voltak nagy gépbeszerzést támogató pályázatok, így a termelők és a forgalmazók egyaránt nagyon várták az új kiírások megjelenését.
Az ágazat hangulatát és a várakozásokat rontotta, hogy 2024 novemberében bejelentették, hogy a magyarországi piaci folyamatok és a nemzetközi trendek alakulása miatt 2025 januárjában elmarad az AGROmashEXPO-val egy időpontban tartott AgrárgépShow a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. Az idei év áprilisában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) az országban több mint 50 év után újra felbukkanó ragadós száj- és körömfájás járvány terjedésének minimalizálása érdekében azt a felelős döntést hozta, hogy nem rendezik meg a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow rendezvényt júniusban. Ez viszont egyben azt is jelentette, hogy idén mindkét nagy mezőgazdasági gépbemutató szakkiállítás elmaradt, így a gépforgalmazóknak magukra kellett vállalni az ügyfelek tájékoztatását, érdeklődésük fenntartását és az újdonságok bemutatását.
A mezőgazdasági gépforgalmazók éves mérlegeit vizsgálva látható volt, hogy a tavalyi év valójában minden szinten komoly visszaeséseket hozott a 2023-as szinthez képest a magyarországi mezőgazdasági gépgyártóknál és gépforgalmazóknál. Bár az ágazat szereplői a tavalyi évet még jórészt pozitív mérleggel tudták zárni, kérdéses, mi lesz az idei év végének az eredménye - különösen a digitális átállást célzó, közismertebb nevén a precíziós gépbeszerzési pályázat nélkül.
2025-re tehát nagy várakozásokkal és fenntartásokkal fordultak rá az ágazat szereplői, és az év elején még egy kihívásokkal teli, de a forgalom élénkülését hozó időszakra számítottak. Illés Zoltán, az AGROTEC Magyarország Kft. ügyvezetője idén januárban az Agrárszektornak úgy nyilatkozott, hogy az előre meghirdetett támogatási programok nagy csúszása sajnos tovább késleltette a gazdák egyébként is gyenge beruházási kedvét. Mint mondta, ez a trend várhatóan csak a pályázatok megjelenését és azok elbírálását követően fog megváltozni, ami leghamarabb az év második felétől lesz várható, de előfordulhat, hogy csak 2026-ban lesz érezhető ezek hatása. Hasonlóan látta a helyzetet Takács Zoltán, az AgroVario Kft. ügyvezetője folyamatban levő pályázatok természetesen plusz keresletet fognak teremteni, de a kiírások korábbi menetrendhez képesti csúszása és az elbírálások várható időtartama nem garantálja, hogy 2025-ben ennek jelentős hatása lenne a gépforgalmazásra. Ennél is pesszimistábban látta a helyzetet január végén Póczik Balázs, a Lemken Hungária Kft. értékesítési vezetője, aki szerint idén már nem fog felélénkülni a magyarországi géppiac. Ezen a beígért pályázatok változtathatnának, de amennyit ezek csúsztak, az alapján már csak 2026-ban valósulhatnak meg a tényleges gépbeszerzések. Markánsan fogalmazott Kelemen Gábor, a Navik Agri Kft. ügyvezetője is, aki szerint annyira hatalmasra nőtte ki magát a pályázati függőség Magyarországon, hogy kimondható: ha nincs pályázat, nincs gépértékesítés.
Osztotta ezt a nézetet Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője is. A szakember februárban kérdésünkre úgy felelt, hogy szerinte idén már nem fog felélénkülni a magyarországi géppiac. Mint mondta, a forgalmon a beígért pályázatok változtathatnának, de amennyit ezek csúsztak, az alapján már csak 2026-ban valósulhatnak meg a tényleges gépbeszerzések. Mint fogalmazott, a Precíziós Gazdálkodás Konferencián (PREGA) bejelentett pályázati információk alapján több gazda is úgy érzi, hogy ez a digitalizációs pályázat más lesz, mint ami 2022/2023-ban volt, és nem feltétlenül várják ki a pályázatot. Ennek ellenére sokaknál aktuálissá vált az egyes gépek, vagy éppen az egész géppark cseréje, amit sokáig a pályázatokra várva halogattak. Harsányi Zsolt márciusban azt is elmondta, hogy az állattartó telepek korszerűsítéséről (ÁTK) szóló pályázat, a kertészeti ágazatot és a fiatal gazdákat támogató kiírások is segítenek a géppiacon, emellett pedig várták az újabb digitális elősegítést célzó pályázatot. A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy a kiírások megnyílását követően jellemzően 8-9 hónap, amíg elkezdenek jönni az eredmények.
Jönnek az új pályázatok
Márciusban a Portfolio Agrárium 2025 Konferencián Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a döntéshozók nemcsak egy újabb precíziós pályázatban gondolkodtak, hanem az volt a céljuk, hogy minden kiírásnak legyen valami digitalizációs, digitális átállást célzó eleme. Az új precíziós pályázatot illetően a helyettes államtitkár közölte, hogy a rendelkezésre álló forrás a mostani tervek szerint 97,5 milliárd forint lesz, a támogatás pedig vissza nem térítendő jellegű lesz, tételes elszámolással, a maximális mérték pedig 150 millió forint lesz. A pályázati felhívás tervezett társadalmasítása a második negyedévben lesz, a kérelmek benyújtására pedig várhatóan a 3-4. negyedévben lesz lehetősége a termelőknek. Ez a további halasztás viszont azt jelentette, hogy sok termelőnek döntenie kellett, hogy kivárja-e a pályázat kiírását, vagy megpróbál a lehetőségeihez mérten új gépeket beszerezni.
Krupp Orsolya, a KUHN Mezőgazdasági Gép Kft. ügyvezető igazgatója arra mutatott rá, hogy bár a bár Magyarországon sokan kivárnak a gépbeszerzéseikkel, és amíg nem jelenik meg a digitális átállást támogató pályázati kiírás, addig nem kezdenek ilyen jellegű beruházásokba. A szakember szerint ugyanakkor az elmúlt években nagyon sok gazdaság komolyabban elment a precíziós gazdálkodás felé. Náluk pedig támogatás nélkül is van már egy erős piaci igény és fedezet ezekre a beruházásokra. Krupp Orsolya meglátása szerint a megnyílt és kihirdetett pályázatok miatt már látható mozgolódás az ágazatban, de - mint mondta - pályázatok nélkül is mennek a gépek, így ha nem is lesz változás, az idei év akkor is jobb lehet, mint a 2024-es.
Szász Zoltán, a Horsch magyarországi szaktanácsadója április végén úgy nyilatkozott az Agrárszektornak, hogy a 2024-es év forgalma is elég gyenge volt, de az idei még annál is gyengébb lehet. A szakember szerint ugyan a pályázatban gazdag évek után természetes a forgalom visszaesése, de amíg nem jelenik meg a sokak által várt precíziós gépbeszerzést támogató pályázat, addig azok is várni fognak a gépbeszerzéseikkel, akiknek egyébként meglennének a szükséges forrásaik a vásárláshoz. Póczik Balázs is osztotta ezt a nézetet, mert bár a terményárak április végén, május elején jónak voltak mondhatók, és több pályázat is futott egyszerre, ám a gazdák egy jelentős része továbbra is kivárásra játszott, abban bízva, hogy az év második felében megjelennek a nagy gépbeszerzéseket támogató pályázatok, köztük a rég várt precíziós is. A szakember szerint ennek hiányában azonban a tavalyihoz hasonló, vagy annál is gyengébb forgalomra számíthatnak a mezőgazdasági gépgyártók és -forgalmazók
Július végén Keller Károly, a Strautmann Gépgyártó Hungaria Kft. értékesítési igazgatója az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy 2026-ban egy mérsékelten kedvező év várhat a mezőgazdasági géppiacra, de bizonyos feltételek teljesülése esetén megkezdődhet a fellendülés is. 2027-ben pedig már egy jó évre lehet számítani. Pető Vilmos, a Verbis Kft. értékesítési vezetője pedig arról számolt be augusztus elején, hogy az elmúlt hónapokban nem történt nagy elmozdulás a gépforgalom terén, mert még mindig a pályázatok eredményeire várnak a termelők. A szakember hozzátette, hogy több olyan pályázat volt idén (például az ÁTK), ahol 85 kW-ig fogadtak el erőgépeket, ami átszámítva a 100-110 lóerős traktorokat jelenti. A rakodók esetében pedig a teleszkópos rakodók irányába mozdult el a kereslet. Pető Vilmos beszélt arról is, hogy ha nem jelennek meg a döntések a beadott pályázatokról, akkor idén is stagnálás lesz a forgalmazók részéről, ráadásul sok cég csődközelbe kerülhet, mert kimerítik a tartalékaikat.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Agrárstatisztikai Információs Rendszerének (ASIR) szeptemberi elemzése szerint 2025 első fél évében érezhető volt egy kis fellendülés: az új gépek forgalma idén júniusig 15%-kal nőtt a 2024. I. félévihez viszonyítva, az alkatrészértékesítés pedig 28%-kal növekedett. Ez az átrendeződés egyébként 2026-tól még hangsúlyosabb lehet, hiszen az uniós „javításhoz való jog” - vagyis a műszaki információk megnyitása - új versenykörnyezetet teremt a gyártók, forgalmazók és független szervizek számára. Bedekovits Csaba, a Kramp központi vezetésének tagja jelezte, hogy a gazdálkodók idén júniusig több mint 51 milliárd forintot költöttek a gépek üzemeltetéséhez és javításához szükséges alkatrészekre, ami 12%-kal több, mint egy évvel korábban. Sokan most pótolják a korábban elhalasztott felújításokat, illetve üzembe állítják a kapacitáshiány miatt korábban leállított gépeket. Ugyanakkor jellemző, hogy a teljes felújítások helyett sokan csak a leginkább elhasználódott elemeket cserélik, miközben a tervszerű, megelőző karbantartás háttérbe szorul: ez hosszabb távon komoly kockázatot jelenthet mind a gazdák, mind a szervizhálózat számára.
A kis- és közepes traktorok piaca még az év végén is gyengélkedett. Gyenge Jenő, az IGJ Járműgyártás Kft. műszaki vezetője szerint az idei számokat az idei számokat a nagyobb cégek által raktározott készletek kiárusítása okozta. A szakember jelezte, hogy a nagy gazdaságok várhatóan továbbra is be fogják tudni szerezni a birtokméretükhöz illő szükséges gépeket, az viszont kérdéses, hogy a közepes gazdaságok hogyan fogják bírni a következő időszakot pénzzel. Molnár István, az AGROTEC Magyarország Kft. New Holland traktorokkal foglalkozó termékmenedzsere pedig úgy látta, hogy a piacot a jelen pillanatban érvényben levő támogatások irányítják, különösen az állattartó telepek korszerűsítésére, illetve a kertészeti üzemek fejlesztésére kiírt pályázatok, amelyeknél mind-mind van egy pályázható gépkör. Ezeknél már vannak elbírált döntések, ami hamarosan fellendülést hozhat a gépforgalomban.
Mint mondta, a következő 0,5-1 évet ezek a pályázati lehetőségek fogják meghatározni a géppiacon, és ez elsősorban a kis- és középkategóriás traktorokat érinti, illetve a többi érintett gépkört. Aki ennél nagyobb gépet szeretne, annak vagy meg kell várnia a vonatkozó pályázati kiírást, vagy saját zsebből kell kifizetnie azt.
Az idei év gépbeszerzési pályázatait illetően Nagy Róbert, az AgroVario Kft. Fendt erőgépekkel foglalkozó termékmenedzsere elmondta, hogy amit mindenki várt (a digitális átállást célzó, avagy precíziós gépbeszerzési pályázat), az végül elmaradt, de gépkereskedőként ő örül ennek a fordulatnak. Mint mondta, jobb az, ha nem hitegetik az ágazat szereplőit, akiknek így van idejük és módjuk számolni és megtervezni a gépbeszerzéseiket. A szakember szerint gépbeszerzési pályázat helyett az ágazatnak kedvező támogatott hitelre lenne szüksége, de az még jobb lenne, ha működne a generációváltást támogató program, mivel most a fiatalokat kellene támogatni.
Decemberben siófoki a Portfolio Agrárszektor 2025 Konferencián az ágazatra rálátó szakértők egyetértettek abban, hogy a digitális átállást célzó, ismertebb nevén precíziós pályázat elhalasztása nagyon negatívan hatott a gépforgalomra, és hogy drasztikusan megváltoztak a gazdálkodási körülmények és az ágazat jövedelemtermelő képessége, ez pedig teszi lehetővé a gazdák számára, hogy olyan mértékben újítsák meg az eszközparkjukat, ahogy azt korábban megszokták. A kerekasztal-beszélgetésen az is elhangzott, hogy a magyar gazdatársadalom jelentős része a rendelkezésére álló eszközökben rejlő lehetőségeket se használja ki, pedig már ott tartunk, hogy felértékelődik a költséghatékony gazdálkodás.
Összességében elmondható, hogy az ágazatban az idei évet a kedvezőbb körülményekre, illetve a pályázati felhívásokra való várakozás töltötte ki. És bár a legjobban várt, a precíziós gépbeszerzést célzó pályázatot végül nem írták ki idén, a megjelenő felhívások elegek voltak ahhoz, hogy életet leheljenek a hazai géppiacba. A kérdés csupán az, hogy mekkora fellendülés várható jövőre, és hogy javulni fog-e a gazdák jövedelmi helyzete, valamint a gépbeszerzési hajlandósága.