Az agárkosbor egy védett növény, ami a kosborfélék családjába tartozik. Hívják még agár kosbor, agár sisakoskosbornak vagy agármonynak.
Az agárkosbor jellemzői
Az agárkosbor a hegyi réteken, szikeseken, homoki réteken élő, gömbölyded ikergumójú faj. Tőlevelei keskenytojásdadok, a szárlevelek lándzsás–tojásdadok, utóbbiak a szárat körülölelik, fokozatosan kisebbednek. Külső lepellevelei sisakot formáznak, zöldesen vagy barnásan erezettek. A mézajak bíborszínű, három rövid karéjú, pettyezett, közepén világosabb. Az agárkosbor évelő 20-25 cm-es védett növény. Leggyakoribb kosborfajunk. Azonban az Alföld területén élő állománya jelentősen visszaszorult, így leginkább középhegységeinkben és az ország nyugati részén található nagyobb egyedszámban. Áprilistól májusig virágzó mediterrán származású közép-európai faj, leginkább száraz gyepekben, legelőkön található.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.