A bakhátkészítő gépek a zöldségtermesztés során használatosak. Azoknál a kultúráknál alkalmazzák őket, amelyek termesztésénél a bakhátak képzése elengedhetetlen.
A bakhátak a talaj síkjából kiemelkedő, trapéz keresztmetszetű hasábok, voltaképp egyfajta sorokba rendezett szabályos földhalmok. A korszerű mezőgazdasági technológiában a bakhátas növénytermesztés számos növénykultúránál hatékonynak bizonyult, így kézenfekvő lépés volt ennek a folyamatnak a minél hatékonyabb gépesítése a bakhátkészítők által. A bakhátkészítő, bakháthúzó berendezéseket a hagyományos bakhátas zöldségtermesztési technológiában alkalmazzák, azoknál a zöldségfajtáknál, amelyek termesztéséhez elengedhetetlen a bakhátak készítése. Ez a művelet egy speciális talajművelő géptípust igényel, amelyet összefoglalóan bakhátkészítő vagy bakháthúzó gépeknek neveznek.
A bakhátak alkalmazásának több célja is van: alkalmazzák őket talajvédelmi okokból (a belvízkárok és a csapadék eróziós hatásának csökkentése érdekében), de egyes növénykultúráknál segítik a hatékonyabb vízháztartás és gyomvédelem biztosítását, továbbá a természetvédelmi szempontokat figyelembe véve segíthetik az apróvadak áttelelését és a rovarok élőhelyének fenntartását is.
Tipikus, bakhátat igénylő növénykultúrát képviselnek a burgonya, az édesburgonya, a spárga, a szamóca és a gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyemgyökér, paszternák stb.). Vannak olyan növénykultúráknál is, ahol még nem feltétlenül terjedt el a bakhátas termesztési technológia alkalmazása, ugyanakkor már vannak erre utaló jelek, mint például a paprikánál.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.