A ganajtúrófélék vagy ganéjtúrófélék a bogarak rendjének és a mindenevő bogarak alrendjének egy családja. A család kozmopolita (az egész földön elterjedt); rendkívül fajgazdag.
A ganajtúrófélék jellemzői, felépítésük
A családba egyaránt tartoznak apró és óriás termetű fajok. Testük többnyire zömök. Csápjuk többé-kevésbé térdes; a csápok tőíze rövid, bunkója az egyik oldalra megnyúlva leveles vagy legyező, fésű alakúan lemezes. A lemezek lehetnek merevek vagy szétterpeszthetőek, az első csápíz hosszabb a többinél.
Elülső lábaik (különösen a nőstényeké) ásásra alkalmasok. A ganajtúrófélék lábfeje ötízes, gyenge lábú, vaskos, C alakban görbült lárváik pedig a pajorok. A ganajtúrófélék trágyában, fákon és bokrokon, virágokon, a földben vagy korhadó fában élnek. A pajorok viszont rendszerint a földben, és a növények gyökereit rágják, így egyben kártevőkké is válhatnak.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.