A homoktövis csodanövénynek számít, hiszen sokféle egészségügyi problémára nyújt megoldást. Az egyik legértékesebb gyógynövény, amiből érdemes rendszeresen fogyasztani.
A homoktövis jellemzői és felhasználása
A homoktövis eredetileg a Himalája lejtőin és főként Ázsiában termő növény, de ma már meghódította az egész világot, így Európa-, az Egyesült Államok- és Ázsia-szerte mindenhol megtalálható a tengerpartokon, ártéri területeken, folyó- és patakhordalékokon, illetve a sziklákon, hegyvidékeken is (Alpok, Kaukázus). Hazánkban is találkozhatunk vele a Duna mentén és a Balaton partján. A homoktövis sarjtelepes, sűrű bozótot alkotó, ágas-bogas, 3-5 m magasra növő tövises cserje, vagy esetenként 11 m-re is megnövő kis fa. A homoktövis termését elsősorban nem nyersen, hanem feldolgozva használják, dzsem, bor, ivólé, likőr, gyümölcslé, kompót formájában. A bogyós termései gazdagok omega 3 zsírsavakban, aminosavakban, és antioxidánsokban, a csipkebogyó után a homoktövis gyümölcseiben a legmagasabb a C-vitamin tartalom. A bogyók pedig kellemes, kifejezetten savanykás ízűek, gyakran használják fel őket lekvár, vagy gyümölcslé készítéséhez.
A homoktövis gyógyhatása
A homoktövis elsősorban betegségek megelőzésére, immunrendszer erősítésére ajánlják a homoktövist, hiszen vitaminok (A, B, C, E, F, K), ásványi anyagok (kalcium, magnézium, cink), továbbá telítetlen zsírsavak, fehérjék és aminosavak is megtalálhatók benne. Ezen kívül hatóanyagai javítják a szervezet védekezőképességét, emellett az immunrendszer erősítésére is kiválóan alkalmas, meghűléses meghűléses betegségek esetén is alkalmazható kivételesen magas C-vitamin tartalmából adódóan. Mindezen kívül segít a legyengülésben, erősítő hatású, csökkenti a vércukorszintet és véd a különböző fertőzések ellen.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.