A kocsányos tölgy Magyarországon is jelentős fafaj, a jelenlegi területaránya 9%. Alföldön főleg ártereken, de homokvidéken, szikesek kevésbé sós részein is előfordul.
A kocsányos tölgy megjelenése és jellemzői
Felhasználás szempontjából igen értékes, hiszen sokoldalúan hasznosítható a fa: nagy mennyiségben használja a bútoripar, de építőiparban, papírgyártásban használják. Klíma tekintetében viszonylag tágtűrésű, elegendő vízmennyiség esetében több klímaövben is megél, de fontos, hogy erősen fényigényes növény. A megfelelő növekedéshez viszont meleget igényel, bükkös övben már nem túl jó a növekedése. A kései fagyokra érzékeny, a nyári meleget és a hideget azonban jól tűri. A talajt tekintve széles tűrőképességű, ha elegendő vizet kap, még a pszeudoglejes, sőt szikesebb talajokon is megél. Nagytermetű fa, a 35 méteres magasságot is elérheti. Törzse kissé görbe, koronája felálló és vastag ágakból áll. Termése és virága pedig kocsányos. Gyógyhatásai
A kocsányos és a kocsánytalan tölgy gyógyhatásai megegyeznek. Ellenállóbbá teszik a gyomornyálkahártyát, az édesgyökérrel készült főzetük kezelik a gyomorfekélyt, csökkentik a savtermelést. Kiválóan kezelik a gyomorhurutot, a gyomorrontást és a gyomorfertőzést. Serkenti az emésztetlen tápanyagok ürítését. Mindezek mellett vérmérgezés esetén ajánlják fogyasztásukat. Elősegítik a mérges csípések és harapások gyógyulását, de jótékony hatásúak zsírmáj és a májgyulladás esetén. Továbbá csökkentik a magas koleszterinszintet.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.