Az orgona kelet-balkáni eredetű, kedvelt dísznövény. Illata szinte összetéveszthetetlen, ami tavasszal ellepi az utcákat. Legtöbbször mélylila vagy fehér színben találkozhatunk vele.
Az orgona jellemzői
Az orgona erősen sarjadzó bokor vagy kisebb termetű, 2-4 méteres fa. Keresztben átellenes levele szélestojásdad, kihegyesedő csúcsú, szíves vállú, ép szélű. A rendszerint lila párta csöve szűk, alig hosszabb a karimájánál, a cimpái kihajlók, tompán lekerekítettek. A virágok összetett fürtöt alkotnak, toktermése pedig hosszúkás, hegyes fogakkal nyíló, és két szárnyas magot tartalmaz. Illatanyaga gyakran a parfümök alkotórésze. Áprilisban és májusban virágzik. Az alapfaj orgona lila virágú, a kerti fajták színe a hófehértől a feketés-sötétliláig a legkülönbözőbb (még sárga, lila-fehér tarka, rózsaszín és kék is megtalálható közöttük) színekig terjed, a virágok egyszerűek vagy teltek. A telt virágú fajták - különösen a fehérek - csapadékos időben hamar rozsdásodnak a sok apró szirom között megálló víztől.
Az orgona termesztése
Az orgona tartása nem túl bonyolult, ugyan igényel metszési feladatokat, ezek viszont könnyen elvégezhetők, más különleges teendő pedig nem akad körülötte. Az orgona kinézetén és illatán kívül azét is remek választás, mert vonzza a kertekbe a pillangókat és rovarokat, ami különleges hangulatot varázsolhat. Az orgona ültethető kerítések mellé takaró, térhatároló funkcióval, szűkebb előkertekbe helykitöltésként, vagy például utcafrontokra is, ahol különleges látványelemként szolgálhat.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.