A málna az egyik legkedveltebb gyümölcsünk, Magyarországon is őshonos. Ízletes gyümölcs, konzervipari alapanyag. A középkorban elsősorban kolostorokban foglalkoztak vele.
A málna jellemzői
A málna Európában majdnem mindenütt megtalálható, de a mediterrán országokban a hegyekbe húzódott vissza. Nem él Portugáliában, Izlandon, és Skandinávia északi részén. A málna földalatti tarackokat hajtó, kb. 2 m magas félcserje. Levelei 3-5, ritkán 7 tagúak, felül simák, alul gyapjasak, szélük fűrészfogas. Májustól augusztusig virágzik, a virágok pedig fehérek, laza fürtökben vagy bugában állnak. Vörös, csonthéjas bogyókból álló terméscsoportja 30-40 nap alatt fejlődik ki és érik be, a szederrel ellentétben leválik a vackáról. A málna magas vízigényű, ezért sok esetben öntözést igényel. A gyengén savas, tápanyagban gazdag talajt kedvel és sarjadzással szaporodik. A málna nem tűri a talajvizet, mert érzékeny a gyökerek megbetegedéseire.
A málna eltűnése
Az ezredforduló idején még mintegy 1500 hektáron termesztettek málnát Magyarországon azóta a termőterület folyamatosan csökken. A 2022-es adatok alapján mindössze 101 ha ültetvényen folyik málnatermesztés, a legtöbb Nógrád, Baranya és Zala megyében található. A málna speciális ökológiai körülményeket, hűvösebb, párásabb, csapadékosabb klímát igényel, emellett nehezen viseli a szélsőségeket, a forró, száraz nyarak és az enyhe telek együttesen pedig különösen nagy gondot okoznak.
A málna felhasználása és jótékony hatása
A málna önmagában is egy kellemes csemege, de fagylaltokban, krémekben, édességekben, mártásokban, lekvárokban és salátákban is találkozhatunk vele. Fogyasztható nyersen, fagyasztva vagy éppen turmixként is, valószínűleg nem fog csalódást okozni. Javítja a látást, segíthet megelőzni a daganatos megbetegedéseket, enyhíti a menstruációs tüneteket, erősíti az immunrendszert, fiatalítja a bőrt és segíthet a fogyásban is. Ebből is látszik, hogy érdemes málnát fogyasztanunk.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.