A mocsári gólyahír egy évelő növény, márciustól májusig virágzik, ideális élőhelyen tömegesen, sárga virágszőnyegként borítja a vízpartot.
A mocsári gólyahír jellemzői
A mocsári gólyahír barna, elágazó gyöktörzséből hosszú nyelű tőlevelek és elágazó szár erednek. A levelek mélyen szíves vállúak, csipkés szélűek. A szárlevelek ülők, a virágok alatti levelek kerekded vállal szárölelők. A virágtakaró, élénksárga, sziromszerű csésze. A mocsári gólyahír egész Európában elterjedt, északon egészen Izlandig. Itthon ugyan erősen megritkult, de a neki megfelelő élőhelyeken az egész országban előfordul. A csészelevelein olyan, szabad szemmel nem láthatóelszíneződések vannak, amit csak az ibolyántúli fényre érzékeny rovarfajok érzékelnek, ezzel csalogatja a beporzókat. Fontos, hogy enyhén mérgező növény mind az emberek, mind az állatok számára! Népi nevei az alábbiak: gólyavirág, kácsavirág, libadöglesztő. Virágait sok rovar kedveli, mert azok a bőséges virágporon kívül nektárt is kínálnak, pedig hiányoznak a más növényeknél gyakorta mézfejtőket tartalmazó szirmok: a mocsári gólyahír nektárját a magház választja ki.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.