A sorközművelő kultivátor a jellemzően különálló sorokba vetett növénykultúrák sorközének művelésére szolgál. A berendezés fő célja a gyomok eltávolítása és a talaj lazítása.
A nagyüzemi mezőgazdaságban a gépesített kapálásra általában sorközművelő kultivátorokat használnak. Ezeknek a berendezéseknek a szerkezeti kialakítása többféle lehet, de az általános működési elvük megegyezik. A sorközművelő kultivátoroknál előszeretettel alkalmazzák a különféle lúdtalpkapa típusokat, illetve az L és V alakú kapákat, bár egyes változatoknál a kapaszárnyak állása is állítható.
A talaj fellazítása segít a termőtalaj felső rétegének jobb víz- és hőgazdálkodásának megteremtésében. Bizonyos kapásnövény kultúrák esetében (ilyen például a kukorica vagy a burgonya) a sorok feltöltése is szükséges a növény megfelelő és egészséges növekedése érdekében.
A feltöltésre szolgáló szerszámok a sorközből kiemelt földet egyenletes vastagságban a növények szárai közé szórják, egyúttal kivágják a gyomokat a barázda aljáról. Ezek a sorközművelő kultivátorok természetesen öntözőbarázda húzására is alkalmasak.
A sorközművelő kultivátorok talán legfontosabb tulajdonsága, hogy hány sort tudnak egy menetben megművelni, azaz hány sorosak, ugyanis elsősorban ez határozza meg a talajművelő eszköz munkaszélességét. A berendezések másik lényeges tulajdonsága a munkamélység, amely ideális esetben állítható. A sorközművelő kultivátorokat sok esetben műtrágyaszóró egységgel is összekapcsolják.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.