
Így védd a kukoricát a földeken: ezekre megéri odafigyelni
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A spárgatök az egyik leggyakrabban használt főzőtökfajta. Színe halványsárga vagy zöldes, általában még éretlenül fogyasztjuk. Kedvező hatásai miatt gyógynövényként is fogyasztható.
A spárgatök jellemzői
A spárgatök eredeti előfordulási területe a közép-amerikai Mexikóban van. A spárgatöknek ismert a gyulladásgátló hatása is, megakadályozza a ráksejtek növekedését, csökkenti a vércukorszintet. A gyalult tökből készített legismertebb étel a tökfőzelék, de süthetünk vele süteményeket, lepényeket, pogácsákat és akár pitéket is, sokféleképpen felhasználhatjuk.
A spárgatök termesztése
A spárgatök egy fény-és melegigényes és fagyérzékeny zöldség. Vízigénye jelentős, ezért az öntözést ne hanyagoljuk el! A talaj típusára nem különösebben kényes, az viszont fontos, hogy a talaj tápanyagban gazdag legyen. A spárgatök gyorsan fejlődik, tenyészideje rövid, nem csak főnövényként, hanem elő és utónövényként is termeszthető. Jó előveteménye lehet például a retek, saláta vagy spenót, míg utána jellemzően téli retket, karalábét, céklát termesztenek. A spárgatököt szabadföldbe április közepétől vethetjük, valamint termeszthetjük előnevelt palánták ültetésével is. A palántanevelés ideje 30-40 nap, a 3-4 lombleveles palántákat április végén, május elején ültethetjük ki a szabadba. A spárgatök magjait más tökfélékhez hasonlóan a legjobb tökfészekbe vetni, illetve az előnevelt palántákat ültetni.
A palántákat megóvhatjuk a fagyoktól egészen könnyű módon: tegyünk rájuk papírsüveget vagy a fészekperemre perforált fóliát. Az első terméseket már akkor érdemes leszedni, amikor még nem fejlődtek ki teljesen, ezzel új virág és termésképzésre ösztönözhető a növény, ezt követően pedig már csak a kifejlett tököket szedjük le. A spárgatök főbb betegségei és kártevői az alábbiak: peronospora, a mézgás varasodás, az uborka-lisztharmat, az uborka- és dinnyevész, állati kártevői pedig a levéltetvek és a takácsatkák.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.