A tökfélék családjába tartozó sütőtök sokféle alakban és színben terem. Az ősz egyik elengedhetetlen alapanyaga, de sok egyéb hasznosításra is alkalmas.
A sütőtök jellemzői és felhasználása
A mai Guatemala és Mexikó területéről származó sütőtököt az emberiség legalább hétezer éve fogyasztja, de eleinte csak a magját kedvelték, hiszen az ősi tök húsa ugyanis élvezhetetlenül keserű volt. A későbbiekben a tök az egész amerikai földrészen elterjedt, és édesebb húsú fajták alakultak ki. Fogyasztását többek között szeplő és kígyómarás ellen javasolták. Hozzánk spanyol és portugál felfedezők révén került, napjainkban pedig az Antarktisz kivételével szinte mindenhol termesztik. A legjelentősebb sütőtök termesztő országok Kína, Japán, Románia és Törökország. A sütőtök kifejezéssel azokat a tökféléket illetik Magyarországon, amelyeket főképpen sütve fogyasztanak. A sütőtököket téli töknek is nevezik, ami kapcsolatban áll étkezési célú felhasználásukkal: a sütőtökök hosszú tenyészidejű növények, és teljes érettségükben takarítják be őket ősszel, eltarthatóságuk miatt pedig télen is alkalmasak fogyasztásra. Ebben az értelemben tehát a sütőtök nem egyetlen tökfaj elnevezése, hanem tulajdonképpen gyűjtőnév. A sütőtököt gyakran fogyasztják sütve, krémleves formájában, de sütemény alapanyagaként is nagyszerűen szolgálhat. Magját pörkölve fogyasztják, illetve étolaj is nyerhető belőle.
A sütőtök jótékony hatása
Azért is érdemes fogyasztani a sütőtök, mert B6, C-, és E-vitaminnal és fólsavval gazdagítja étrendünket, csökkenti a vérnyomást. A tökmag magas fehérjetartalma révén fontos táplálékunk. Zsírsav-összetétele különösen értékessé teszi. A sütőtök remek forrása az összetett szénhidrátoknak, valamint az emésztőrendszer tisztításában annyira fontos rostoknak. Ezzel pedig nagymértékben hozzájárul egyes rákbetegségek megelőzéséhez. Mindezek mellett a sütőtök mintegy 90%-a víz, a fennmaradó szárazanyagtartalom pedig gazdag káliumban, niacinban (B3 vitamin), vasban, mangánban és karotinoidokban. Elősegíti a bőr és a látószervek egészségét, erősíti a csontokat.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.