
Így védd a kukoricát a földeken: ezekre megéri odafigyelni
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A disznóparéj Amerikában őshonos, Magyarországra a 18. században került be, és igen gyorsan kezdett el terjeszkedni. Annyira, hogy mára hazánk egyik legagresszívebben terjedő gyomja.
A szőrös disznóparéj jellemzői
A szőrös disznóparéj kozmopolita, megművelt területeken gyakori, terhes gyomnövény. Egyéves, körülbelül 10–70 cm magas, erőteljes, vastag szárú faj. A szár és a levélfonák erei sűrűn molyhosak, a levelek pedig hosszú nyelűek, tojásdadok, hirtelen nyélbe keskenyedők. A gomolyvirágzat tömött, vaskos, fehéreszöld végálló álfüzérekbe szerveződik. Termése keresztirányban kupakkal nyíló tok. Virágzása július-szeptemberben van.
A szőrös disznóparéj gyógyhatása
Bár egy agresszív és gyorsan terjedő gyomfajról van szó, ennek ellenére a szőrös disznóparéjt a világban többfelé is fogyasztják. Egyetlen mérgező Amaranthus-fajt sem ismernek, de a levelek oxálsavat tartalmaznak, és nitrátban gazdag talaj esetén nitrátokat is, így forrás után a főzővizet mindenképp le kell önteni róla. Érdekesség, hogy a szőrös disznóparéjt az amerikai őslakosok számos ételben és gyógyszerként is felhasználták. A levelek egyébként C-vitaminban, A-vitaminban, kalciumban, foszforban, vasban, a magok pedig fehérjékben gazdagok. Emellett még enyhe vízhajtó és hashajtó hatással is bírnak a levelei.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.