A takarmánykeverő berendezések megkerülhetetlenek a nagyüzemi állattartás során. Ezek feladata, hogy a különböző takarmánykomponensekből minél homogénebb állati tápot állítsanak elő.
A takarmánykeverő berendezések megkerülhetetlenek a nagyüzemi állattartást kiszolgáló modern takarmánytechnológiában. Ezek az eszközök az istálló rendszerű szarvasmarhatartás alapgépeinek tekinthetőek, és általában kocsi kialakításúak, hiszen az állatok megfelelő takarmányozása során a mobilitás kiemelten fontos. Alapvető feladatuk, hogy a különböző takarmányozási receptúrák szerinti változó összetételű, takarmánykomponensek felvegyék, majd belőlük minél inkább homogén összetételű takarmánykeveréket állítsanak elő, amelyet azután az állatok elfogyaszthatnak.
A takarmánykeverő kocsik műszaki megoldásaikat tekintve rendkívül sokféle kialakításúak lehetnek, a teljesítményt leginkább meghatározó tartálytérfogatuk igen széles tartományban mozoghat, az 1 m3-től az 50 m3-ig is terjedhet. Ennek megfelelően a működtetéshez szükséges teljesítményigényük hasonlóan széles skálán mozog. A takarmánykeverő gépek silótakarmányokkal való feltöltése homlokrakodókkal, vagy önrakodó markolókkal történhet. A takarmánykeverő gépek gyakran egy egységet alkotnak a kiosztókkal. Általánosságban elmondható, hogy a takarmánykezelést kiszolgáló gépek gyártásával specializált gyártók foglalkoznak.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.