
Így védd a kukoricát a földeken: ezekre megéri odafigyelni
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A tárcsás lazító, a tárcsás borona aprító- és keverőmunkáját ötvözi egy középmélylazító hatásával. A hagyományos forgatásos és a forgatás nélküli művelési módban is alkalmazhatóak.
A tárcsás lazító két eltérő rendeltetésű talajművelő eszköz, a tárcsás borona és a talajlazító egy berendezésben való ötvözése. Ezek az eszközök a hagyományos forgatásos művelési technológia során, de a forgatás nélküli, talajkímélő művelési módban egyaránt alkalmazhatóak. A talaj szántás nélküli alapművelésének egyik lehetséges módja a középmélylazítás, az erre alapozott talajművelés pedig lehetőséget ad az energiatakarékossági szempontok megvalósításához, különösen akkor, ha az alapműveléssel egy menetben sikerül a kiegészítő műveleteket is elvégezni.
Ezeknek a berendezéseknek a zöme a vontatott konstrukcióba tartozik, ám léteznek függesztett modellek is. Mostanra már a lazítóegységek tekintetében is többféle megoldást lehet tapasztalni a tárcsás lazítóknál: vannak olyan változatok, amelyeknél megmaradtak a merev, egyenes vagy parabola, illetve szögben megtört késszárú megoldásnál, de több olyan konstrukció is van, ami véső rendszerű lazítókések alkalmaz.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.