A vetőgép a növények ültetéséhez, magok vetéséhez kifejlesztett speciális mezőgazdasági géptípus. Ezek feladata a vetőmag talajba juttatása, az előírt mélységben és mennyiségben.
Napjainkban szinte minden maghoz és palántához létezik az ültetést segítő céleszköz valamilyen vető-, vagy palántázógép képében. Ezek alapvető feladata a vetőmag talajba juttatása, mégpedig az előírt mélységben és mennyiségben. A vetés fő jellemzői a sortávolság, az elvetett magmennyiség és a vetési mélység. A vetőgépek teljes palettáját lehetetlen felsorolni, de - egyebek mellett - léteznek már a különféle növénykultúrák vetéséhez, ültetéséhez alkalmas berendezések is, hiszen a modern mezőgazdaságban a vetőmagok földbe juttatása, illetve a különféle palánták hatékony ültetése megköveteli a magas fokú gépesítettséget. Ezen gépek között a két legnagyobb csoportot a gabonavetőgépek és a szemenkénti vetőgépek jelentik. A gabonavetőgépek elsősorban a kalászos gabonafélék vetésére lettek kifejlesztve, de vetőszerkezetük módosításával esetenként alkalmasak lehetnek nagyobb (pl. borsó, csillagfürt), valamint apróbb magvak (pl. repce, lucerna, lóhere) elvetésére is.
A szemenkénti vetőgépeket elsősorban a nagyobb sortávolságú kapásnövények (kukorica, napraforgó, cukorrépa) vetése során használják. Ezek mellett néhány kisebb géptípus csoportja képviselteti még magát, az apróhirdetések között: olyanok mint a direktvetőgép, az utóvető gép, egyéb vetőgépek, palántázók, magágykészítők, illetve ültető és palántázó gépek. Ez utóbbi, azaz a palántaültető gépek általános feladata az előnevelt palánták talajba történő függőleges elhelyezése és ültetés után a talaj tömörítése.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.