agrarszektor.hu • 2026. november 14. 09:02
A Magyar Tudományos Akadémián bemutatták Kapu Tibor kutatóűrhajós által a Nemzetközi Űrállomáson elvégzett legújabb tudományos kísérletek eredményeit.
A Magyar Tudományos Akadémián bemutatták a HUNOR Magyar Űrhajós Program keretében, Kapu Tibor kutatóűrhajós által a Nemzetközi Űrállomáson elvégzett legújabb tudományos kísérletek eredményeit. A misszióban a Debreceni Egyetem két sikeres projekttel vett részt, amelyek során az agyi vérkeringés űrbéli változásait egy újszerű, az űrállomáson is rendszeresített eszközzel vizsgálták, emellett pedig egy hazai fejlesztésű berendezésben sikerrel termesztettek mikrozöldeket.
Az Axiom Mission 4 küldetés során összesen mintegy harminc kísérletet végeztek el, amelyek közül kiemelkedett a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának VISPRO elnevezésű projektje. A kutatók azt vizsgálták, hogyan alkalmazkodik az űrhajósok agyi vérkeringése a súlytalansághoz. A méréseket a repülés előtt, a küldetés alatt, majd a Földre való visszatérés után végezték el egy speciális ultrahangos eszközzel (transzkraniális Doppler, TCD). Mivel a hagyományos vizsgálat komoly szakértelmet igényel, egy olyan robotizált rendszert alkalmaztak, amelyet az űrhajós önállóan is tudott kezelni - írta az Unideb.hu.
Az eredmények rávilágítottak arra, hogy az agy különböző területeinek vérellátása eltérő módon reagál az űrutazás körülményeire, miközben a vizuális ingerekre adott keringési válasz stabil maradt. A kutatás bebizonyította, hogy a robotizált ultrahang tökéletesen alkalmas az önálló űrbéli mérésekre. Az eszköz annyira bevált, hogy a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) hagyták, így bekerült a hivatalos orvosi eszköztárba, és a jövőben is segíti az űrhajósok állapotának folyamatos megfigyelését.
Az orvosi vizsgálatok mellett a Debreceni Egyetem agrárkarának kutatói a VITAPRIC-program keretében hajtották végre az első magyar űrkertészeti kísérletet. A Pécsi Tudományegyetemmel közösen tervezett, 3D-nyomtatott, rendkívül hely- és víztakarékos termesztőberendezésben retek- és búzamikrozöldeket neveltek. A mindössze 4,7 literes térfogatú eszközben Kapu Tibor két hét alatt alig fél liter víz felhasználásával sikeresen csíráztatott és nevelt növényeket, méghozzá a fedélzet nem optimalizált körülményei között. Az innovatív magyar fejlesztés ezzel megkapta a legmagasabb, TRL 9-es technológiai készültségi szintű űripari minősítést.
A kísérlet során kiemelten vizsgálták a magok földi előkezelésének hatását az űrbéli stressztűrésre. Bár a többirányú adatelemzés jelenleg is zajlik, az már világos, hogy az űrkörnyezet és a magelőkezelés együttesen, fajtól függően jelentősen befolyásolta a növények anyagcseréjét és mikrobiomját. Élelmiszer-biztonsági szempontból a termesztett mikrozöldek teljesen biztonságosnak és fogyaszthatónak bizonyultak. A kutatás tapasztalatai nemcsak a jövőbeli, hosszú távú űrküldetéseknél lesznek hasznosak, hanem a Földön is hozzájárulhatnak az erőforrás-takarékos, zárt rendszerű növénytermesztési technológiák fejlesztéséhez.