agrarszektor.hu • 2026. június 25. 14:32
A demográfiai kihívások és a kiélezett nemzetközi piaci verseny miatt a magyar zöldség- és gyümölcságazat elkerülhetetlenül rászorul a harmadik országbeli munkaerőre. Bár a Tisza-kormány által elrendelt vendégmunkás-stop átmeneti változásokat hoz, a hazai szektor működését ez érdemben nem veszélyezteti. A termelőket a munkaerőhiány mellett az egyre szélsőségesebb időjárás is sújtja, a folyamatos drágulás miatt pedig a friss zöldség és gyümölcs sokak számára lassan luxussá válik.
Egyre kevesebb a hazai munkavállaló, és egyre kevesebben hajlandók elvállalni a betakarítással járó nehéz fizikai munkát, hívta fel a figyelmet Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Bár a szektorban dolgozó mintegy százezer fős létszámnak jelenleg csupán három százaléka külföldi, a foglalkoztatásuk elengedhetetlen a versenyképesség megőrzéséhez. A szakember hangsúlyozta, hogy ha az európai uniós versenytársak élnek az olcsóbb külföldi, például ukrán vagy fülöp-szigeteki munkaerő adta lehetőségekkel, Magyarország sem tilthatja meg ezt anélkül, hogy ne hozná magát súlyos versenyhátrányba - írta az Infostart.
A hazai termelőknek ráadásul az Európai Unión kívüli, így például az egyiptomi, marokkói és ukrán árukkal is meg kell küzdeniük a piacon. Mivel ezekben az országokban a munkaerő lényegesen olcsóbb, a magyar gazdák nem tudják jelentősen növelni a hazai munkabéreket, különben a termékeik teljesen eladhatatlanná válnának. A Tisza-kormány által bevezetett vendégmunkás-stop kapcsán a szakmai szervezet elnöke elmondta, hogy az intézkedés alapvetően nem lehetetleníti el a zöldség- és gyümölcságazatot. A szektor a külföldi dolgozók nyolcvan százalékát ugyanis közvetlenül, a termelő vagy vállalkozó nevére szóló, közvetlen foglalkoztatás keretében alkalmazza, amit a jelenlegi korlátozás nem érint. A felfüggesztés csupán a munkaerő-közvetítőkön keresztül érkező, szolgáltatásként igénybe vett vendégmunkásokra vonatkozik, akik a szektor külföldi állományának mindössze húsz százalékát teszik ki.
Apáti Ferenc szerint ezt a kiesést a gazdaságok ki tudják majd váltani. Ugyanakkor úgy véli, a kimerülő hazai munkaerő-tartalék miatt a harmadik országbeli dolgozók alkalmazása hosszú távon is megkerülhetetlen marad, így a szabályozás várható felülvizsgálata során is a gazdasági racionalitásnak kell érvényesülnie. A munkaerő-piaci nehézségek mellett az ágazat más komoly problémákkal is küzd. Az elmúlt tizenöt évben a zöldségek és gyümölcsök ára a három-négyszeresére emelkedett, miközben a lakossági fogyasztás lényegében stagnált, így a friss hazai termények vásárlása egyre több magyar család számára jelent luxust. A helyzetet tovább rontja az egyre szélsőségesebb időjárás, hiszen az ismétlődő és egyre súlyosabb fagy- és aszálykárok komoly csapást mérnek a termelésre. A két legnagyobb területen termesztett hazai gyümölcskultúra, az alma és a meggy esetében például idén a tavalyinál is rosszabb helyzetről számoltak be a termelők.