Agrárszektor • 2026. szeptember 18. 16:31
Súlyos a helyzet az erdőkben is, jelentősen csökkenhet a gidák túlélési esélye.
Az idei súlyos aszály igencsak feladta a leckét az erdő vadjainak is. De vajon hogyan képesek alkalmazkodni az őzek és a szarvasok a víz- és táplálékforrások beszűküléséhez? Mikor jöhet el az a pont, amikor már nem tudják kompenzálni a kedvezőtlen körülményeket, és milyen következményei lehetnek ennek a viselkedésükre, testkondíciójukra és a szaporodási sikerre? A részletekről Heltai Miklóst, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatóját kérdezte a Metszet.
Hogyan képesek az őzek és a szarvasok alkalmazkodni az idei rendkívül súlyos aszályhoz?
A gímszarvas a nagy testtömeg, testméretek miatt valószínűleg könnyebben kezeli ezeket a száraz periódusokat, vagy hosszantartó szárazságot. Feltételezhető ugyanakkor, hogy a jobb vízellátottsági területeken jelenlétük gyakoribb, és így akár károkozásuk is jelentősebb lehet.
Az őznél már más a helyzet. A gidák túlélése szinte biztosan jelentősen csökken a hőhullámokkal nehezített aszályos május-júniusi-júliusi időszakokban, utána viszont nehéz elegendő táplálékhoz jutni a megfelelő növekedéshez és a keményebb téli időszakra való felkészüléshez. Vizsgálatainkkal bizonyítható, hogy a gidák kondíciója folyamatosan romlik októbertől (onnantól vizsgálható). A suták esetében az aszály miatti élőhelyromlásra utal, hogy a felnőtt suták kondíciója október-november-december időszakban javul. Ez arra utal, hogy ebben az időszakban jobbak a körülmények mint a nyáron volt. És ez mindenképpen kedvezőtlen helyzet.