Korábban gyakran előfordult, hogy vadakat is megfertőztek a száj- és körömfájásos haszonállatok. Mi jöhet most?
Február elején számos különleges folyamat indul be az erdei állatok életében, az egyik talán legismertebb a gímszarvasok agancshullatása.
A rejtélyes kór összefügghet a mikotoxinok jelenlétével, amiket már vemhes dámszarvasok és borjaik májából is sikerült kimutatni.
Javában tart a szarvasbőgés, ami érdekes program, de nem árt óvatosnak lenni az állatokkal.
Némelyik vadriasztó egyáltalán nem véd a gázolásoktól, erről minden autósnak tudnia kell.
Többféle védekezési módszer is létezhet, például vadriasztó szerek de akár az időszakos kerítések is megoldást jelenthetnek.
Szarvasbőgés idején nem csak éjszaka, hanem nappal is találkozhatunk az állatokkal.
Megérkezett a lehűlés, már javában zajlik a gímszarvasok párzási időszaka, oda kell figyelni az utakon is!
A vadgazdálkodás ágazati kapcsolataiban központi jelentőséggel bír a vadkár és a vadban okozott kár.
Eredményes évet zártak a zalai vadgazdálkodók, rekordszámú gímszarvast lőttek ki a vármegyében.
Becslések szerint évente mintegy 21 milliárd forintos vadkár keletkezik Magyarországon, ám ebből csak alig hárommilliárd forintot térítenek meg a vadásztársaságok.
Sok változás történt a vadászati törvény és végrehajtási rendeletben Magyarországon.
Zajlik az őzek násza, elkezdődött a szarvasbőgés, ilyenkor jóval aktívabbak az állatok.
Miközben itthon még kevesen ismerik, külföldön keresett termék a magyar vadhús, a hazai áru közel 90 százalékát az export partnerek vásárolják fel.
Rekordszámú gímszarvast ejtettek el a vadászok Zala vármegyében az elmúlt vadászati évben.
Folyamatos növekedést mutat a Magyarországra visszatelepülő szürke farkasok állománya.
A gemenci erdészek felelős erdőgazdálkodása eredményeként az elmúlt 25 évben meghatszorozódott az öreg erdők száma.
Noha a csemetekertek a legtöbb esetben be vannak kerítve, még így is előfordulnak komoly károkat okozhatnak bennük a különböző vadfajok.
Kifejezett és írásos engedély nélkül tilos begyűjteni a szarvasok elhullajtott agancsait.
Horn Péter akadémikus kapta a Portfolio Csoport 2022-es Portfolio Agrárgazdaságért díját.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.