Pais-H. Szilvia • 2020. október 31. 06:00
Kevesen ismerik, még kevesebben fogyasztják, pedig a késő ősz egyik legcsodálatosabb termése a naspolya. Éghajlatunkon szinte a legutolsó gyümölcs, amit még a tél beállta előtt kint a kertben szüretelhetünk. Az elmúlt pár évtizedben szinte teljesen kiszorult, naspolya-termelőkről sem igen hallani, pedig barnás, éretten omlós termése semmihez sem hasonlítható ízvilágú. Az Agrárszektor Megyeri Szabolcs kertészmérnökkel beszélgetett erről a fura állagú, mégis rendkívül hasznos gyümölcsről.
A naspolya egyik legfőbb értéke, hogy a fája nagyon mutatós, kisebb kertek vagy előkertek éke lehet. Egy lombhullató fáról van szó, amely éghajlatunkon jellemzően 4-6 méterre nő meg. Inkább fácska marad, molyhos, lándzsás levelei, sűrű lombja, csinos alakja miatt dísznövényként is alkalmazható. A másik erénye, hogy fehér virágzata rendkívül mutatós. Viszonylag későn, májusban virágzik, így a termését az áprilisi fagyok nem károsítják - tudta meg az Agrárszektor Megyeri Szabolcstól.
Melegigényes növény, őshazája Közép-Ázsiában, a Kaukázus déli lejtőin van. A Balkán-félsziget országaiban vadon terem. Rendszertanilag a lágymagvú almástermésűek közé tartozik, vagyis az almának, a körtének és a birsnek a rokona, a magjai mégis kemények és nehezen csíráznak. Anna ellenére, hogy már az első magyar gyümölcsfaiskolai árjegyzékben (amit Bodor Pál 1812-ben, Kolozsvárott jelentetett meg) az egyéb gyümölcsnemek kategóriájában a "naspolyát" is felsorolja, mind a mai napig indokolatlanul mellőzött maradt. Pedig számos népies neve is ismert, köztük a leggyakoribb a lasponya és a miszpolya.
Ha az időjárás kedvező, akár még decemberben is a fáról szüretelhetjük. Megyeri Szabolcs szerint azért jobb, ha még időben, érés előtt leszüreteljük. Akkor nem károsítja a jeges, fagyosabb idő, nem rohad el a termésünk. Utolérő, így ha október végén, novemberben leszedjük és elspájzoljuk, akár még karácsonykor is fogyaszthatunk belőle. Nagyobb mennyiség tárolására legjobb egy hűvös hely, garázs vagy pince. Szedés után legjobb, ha szellős kosárban, ládában tartjuk a termést, de nem szabad kibélelni a tárolóeszközt papírral, mert beszívja a gyümölcsök nedvességét és megfonnyadnak.
A naspolya különleges abból a szempontból is, hogy a talaj iránt egyáltalán nem igényes. Gyökérzete sekélyen terjed, ezért nincs szüksége mélyrétegű talajra. Bárhol megterem, de a napfényes, meleg déli oldalt kedveli, oda érdemes ültetni. Növényvédelmet sem túlzottan igényel. Ahogy Megyeri Szabolcs példaként felhozta, amíg egy almásban vagy barackosban 14-16-szor kell permetezni egy évben, a naspolyának elég egy lemosó permetezés. Ezt tavasszal, a fa metszése után érdemes elvégezni. A naspolya esetében olyan metszésre sincs szüksége, mint más gyümölcsfák esetében, elég, ha az elöregedett ágakat tőből eltávolítjuk - tette hozzá a kertészmérnök.
Aki naspolyát akar a kertjében ültetni, az Megyeri Szabolcs szerint föltétlenül oltványt vásároljon. Lehet ültetni magról kelt vagy sarjból fejlődött csemetét is, ezek azonban jóval kisebb gyümölcsöket hoznak. A kertész azt tanácsolja, mielőtt elültetjük, nagy gödröt kell készíteni, amibe szerves anyagot, trágyát is feltétlenül szórjunk. Megyeri Szabolcs több hazai árudákban is vásárolható, megbízható fajtáját ismer. A “hollandi óriást" és a “szentesi rózsát" például, utóbbi magyar fajta, és a különlegessége, hogy félárnyékos helyen is megterem, és valóban impozáns a virágzata. A naspolya virágai egyébként öntermékenyek. Ez nagy előny, mert ily módon a naspolya társ nélkül is ültethető. Egy kifejlett, egészséges naspolyabokor egyébként 40-50 kg gyümölcsöt is képes teremni.
A naspolya tehát hamarosan már leszedhető. Ha bepuhul, megbarnul, semmihez sem hasonlítható édes, puha íze lesz, amit aztán akár frissen, vagy süteményekben, lekvárként is fogyaszthatunk. Sőt, zselét is lehet belőle főzni, mert sok pektint tartalmaz. C-vitaminban nagyon gazdag, magas a vas és a kalcium tartalma is, ami erősíti a csontokat és csökkenti a gyulladásokat a szervezetben.