agrarszektor.hu • 2022. július 11. 09:45
Régóta nem látott aszály pusztít Magyarországon, ami komoly veszteségeket okoz a gazdáknak. Ezt mi sem mutatja jobban, hogy eddig mintegy 300 ezer hektárnyi kukorica és 200 ezer hektárnyi napraforgó ment tönkre a kedvezőtlen időjárás miatt olyannyira, hogy ezeken a területeken nem takarítható be semmiféle termés. Ami tovább fokozza a bajt, hogy a szárazság egy olyan évben viszi el a termés jelentős részét, amikor rendkívül magas árak vannak, tehát a gazdák normál körülmények között mondhatni, hogy kifejezetten jól kereshettek volna idén.
Csak az említett két növénynél elképesztő összeg, mintegy 400 milliárd forint a kiesés, ráadásul a kalászos gabonák aratása sem hozott fényes eredményeket. Rontja a helyzetet az is, hogy nem csak a mennyiség, a minőség sem jó a döbbenetes csapadékhiány miatt. Egészen durva demonstrációt tart idén a klímaváltozás Magyarországon, a tudósok által évtizedek óta prognosztizált kirívó időjárási anomáliák közül ezúttal a szárazság nyomja rá a bélyegét az idei mezőgazdasági évre. Az idei csapadékeloszlás és ennek nyomán a szántóföldi terméseket tekintve gyakorlatilag kettészakadt az ország: míg a Dunántúlon közepes és sokhelyütt jó a termés, az Alföldön szinte bibliai időket idéző aszály tombol - írja a Portfolio.
Az eredmények az egész országban nem túl rózsásak ezért, ami erre még rátesz egy lapáttal, hogy egyes termények esetében a gazdák nagyobb területben gondolkodtak, mint korábban: az árpa vetésterülete például 30%-kal emelkedett a korábbiakhoz képest, de az össztermés végül 10%-kal kevesebb lett, mint tavaly. A búza hasonlóan járhat, úgy tűnik, hogy esetében is jelentősen kevesebb termés várható, de jelenleg a vetésterület nagyjából 31-32%-án fejeződött be az aratás, tehát egyelőre csak becsülni lehet a veszteségeket. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a lapnak elmondta, hogy az idei kalászos termés Magyarországon tragikusan gyenge.
Óriási pénzek "égtek el"
Az árpa aratása lezajlott: itt 4,5 tonna lett hektáronként az országos átlag, amely abból adódik, hogy a Dunántúlon 5, az Alföldön 2-3 tonna közötti átlagokat arattak hektáronként. A búza esetében még zajlik a betakarítás, itt egyelőre 3,5-4 tonna közötti az országos termésátlag. Az elmúlt években 4,5 és 5 tonna között mozgott az országos átlag, így ezek rendkívül alacsony számoknak minősülnek. Ahol hektáronként 2-3 tonnát arattak, ott teljesen egyértelműen komoly veszteséget szenvednek el a gazdák, de még 4 tonna körül sem képződik nyereség a jelenlegi magas inputanyag-árak miatt. Az őszi betakarítású növények esetében kirívóan rossz a helyzet. Eddig mintegy 300 ezer hektárnyi területen a kukorica annyira kiszáradt, hogy abból semmiféle értékelhető termést nem remélhetnek a gazdálkodók, ami azt jelenti, hogy mintegy 2,1-2,4 millió tonna kukoricával kevesebb fog teremni a vártnál. A napraforgó esetében 200 ezer hektáron kellett feladni a termést, így a tervezetthez képest 600 ezer tonnával kevesebb napraforgó érik be idén.
Petőházi Tamás figyelmeztetett, hogy az aszály még folytatódik, tehát a szárazság végső egyenlege ennél még rosszabb is lehet. A kalászos gabonák terméskiesése pedig majd az aratás után becsülhető meg. Ez nem a végleges állapot, sajnos még előfordulhat, hogy több területen száradnak el a növények még betakarítás előtt. Tovább rontja a helyzetet, hogy a betakarítást megérő termény sem hozza az elvárt minőséget, a kalászosok, így az árpa és a búza esetében ez már világosan látszik. Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára a lapnak elmondta, hogy nem csupán a mennyiség kifejezetten rossz, hanem a termés minősége is nagyon gyenge. Mindezek mellett a kevés csapadék miatt nagyon alacsony a termés nedvességtartalma, emiatt az első mérések során kiváló fehérje- és sikértartalmat mutatnak ki a vizsgálatok. A keményebb, apró és alacsony hektorlitersúlyú szemekkel viszont nem tud dolgozni a malomipar, ezért ezeket kirostálják, ami szintén hatalmas veszteséget jelent a feldolgozóknak.