Döbbenetes hírek jöttek a magyar kajsziról: ilyen már rég volt itthon

A hazai kajszibarack termőterülete 2013 és 2020 között - jó jövedelmezőségének és piaci pozícióinak köszönhetően - dinamikus növekedést mutatott: 4 000 hektárról 5 700 hektárra emelkedett. Az utóbbi néhány évben - elsősorban az egyes években drasztikus terméskieséseket okozó fagykárok miatt - a kajsziültetvények területe csökkent, jelenleg már 5 000 hektár alá zsugorodott. A legjelentősebb termesztőkörzetek: Pest és Bács-Kiskun vármegyék (együtt 1 350 hektár), Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye (1 100 hektár), Somogy és Tolna vármegyék (együtt 900 hektár), valamint Fejér vármegye (500 hektár) - írja a FruitVeB.

A hazai kajszitermés 2018 előtt, évjárattól függően 20 és 35 ezer tonna között mozgott. Azóta, különösen a gyakori és évi többszöri tavaszi fagykárok okán, a termésbiztonság nagyon jelentősen romlott, a termés egyre inkább kiszámíthatatlan, a termelés kockázata erősen fokozódott. Az erős fagykárral sújtott, rossz évjáratokban (2018, 2020, 2021, 2023) mindössze 6-8 ezer tonna kajszit szüreteltünk, míg a jó évjáratokban 20 ezer tonna fölött volt a termés (2019: 37 ezer tonna, 2022: 24,3 ezer tonna).

A tavalyi extrém korai szezon, illetve a hosszú nyári aszály és hőséghullámok ellenére idén nagyon jó virágzás volt tapasztalható. A virágzás normál időszakban kezdődött (március közepén, vagyis 2-3 héttel később, mint tavaly), és március végére a legtöbb termesztőkörzetben le is zajlott. Ebben az időszakban általában kedvező időjárás uralkodott, ami alapot szolgáltatott a jó megporzáshoz és termékenyüléshez, bár egyes térségekben és időszakokban (főleg a virágzás elején, illetve a Dunántúlon) komoly gondokat okozott a gyakori csapadék és hűvös időjárás miatti erős moníliafertőzés. A virágzás és terméskötődés összességében különösebb probléma nélkül lezajlott (ezek alapján még egy jó termésre lehetett számítani), azonban a már „menetrendszerűen” érkező tavaszi fagyok idén hatalmas károkat okoztak a kajszi ültetvényekben.

Az első fagyhullám március közepén érkezett Magyarországra, ami nem bírt országos szinten jelentőséggel, de egyes termőtájakon a virágzásban lévő kajszi ültetvényekben enyhe vagy közepes virágkárokat már idézett elő. Ez még nem feltétlenül predesztinált jelentősebb terméskiesést. Az április 5-én érkező markáns hidegfront mögött sarkvidéki eredetű légtömeg árasztotta el a térséget. Már 6-án reggelre is nagy területen alakult ki gyenge éjszakai fagy. Április 7-én virradóra viszont az északnyugati országrész (Kisalföld), a Duna-Tisza köze és a Balaton közvetlen térségének kivételével országos kiterjedésű, erős lehűlés alakult ki: jellemzően -2 és -6 fok közé zuhant a hőmérséklet, de sok gyümölcstermesztő körzetben - főleg az északi és észak-keleti országrészben (ahol a hazai gyümölcstermő terület közel kétharmada található) - számos térségben alakult ki -6 és -8 fok közötti lehűlés, ami már gyümölcsfajtól függetlenül drasztikus károkat okozott.

Április 08-ára virradó éjszaka helyzet megfordult: az előző éjszaka „megkímélt” Duna-Tisza közi gyümölcstermesztő körzeteket sújtotta -4 és -8 fok közötti fagyhatás, így ez a térség is súlyos károkat szenvedett el. Mindezek alapján mindössze a Kisalföld és a Balaton közvetlen térsége vészelte át a két kritikus éjszakát mérsékelt károkkal, de e térségekben a hazai gyümölcstermő ültetvényfelületnek mindössze kb. 10%-a található. Az április 07-ei és 08-ai fagyok tehát a gyümölcstermesztő körzetek mintegy 90%-át érintették, jellemzően közepes mértékű vagy jelentős lehűléssel, illetve fagykárral.

Az előrejelzések alapján az április 07-08-ai fagyokra lehetett számítani, a termelők készültek rá, így akinek rendelkezésére állt, az minden lehetséges módon védekezett a fagy ellen, de érdemben nem sikerült a jelentős mértékű lehűlés okozta károkat mérsékelni. Ezeken az éjszakákon kivédhetetlen, szállított fagy pusztított, ami ellen a folyamatos légmozgás vagy a nagyon erős lehűlés miatt nem lehetett a legkorszerűbb fagyvédelmi technológiákkal és több módszer kombinációjával sem hatékonyan védekezni.

A 2025. évi kajszitermést az április fagyok már a szezon kezdetére „eldöntötték” annyira, hogy május első dekádjára relatíve tiszta, bár szomorú kép látható. Az idei kajszitermés 2 000-4 000 tonna közé prognosztizálható, ami egy normál termés mindössze 10-20%-a. Ez az ezredforduló óta mért leggyengébb termés, de a nagyon hosszú távú statisztikák alapján nem zárható ki az sem, hogy a valaha tapasztalt legrosszabb évjáratról beszélhetünk.

A ténylegesen betakarított mennyiséget még kis részben befolyásolhatja pozitív irányba a gyümölcsméretek növekedése (a gyenge termés miatt az egyedi gyümölcstömeg javul), de negatív változást eredményezhet egy, a hideghatás miatti erőteljesebb gyümölcshullás (ami a szüretig bármikor bekövetkezhet), az esetleges vihar- és jégkárok, vagy egy szélsőségesen aszályos időszak. A legtöbb kajszitermesztő körzetben nincs vagy csak nagyon szerény a termés, mindössze néhány térség maradt, ahol lehet szüretre készülni: a Kis-Alföldön és a Balaton közvetlen térségében található kajszi ültetvények élték túl az április elejei fagyokat 20-30%-os terméskiesés mellett, azonban ezen tájegységekben nincs jelentős ültetvényfelület.

Ezen túlmenően az észak-keleti régióban és Kecskemét környékén is számoltak be kedvező fekvésű területekről, ahol 40-50%-os fagykár mellett még várható értelmezhető termésmennyiség, de ezen területek mérete is csekély. A felsorolt térségeken túl országos viszonylatban 95-100% közötti a fagykár mértéke. Fajták tekintetében a korai és magyar fajtáknak „esélye sem volt” a túlélésre. Néhány kései fajta (pl. Kioto, Bergeval, Flavor Cot stb.) - bár ezek is jelentős károk mellett - fogja meghatározni az idei termést. A hazai kajsziágazat az ültetvények korszerűségétől, kondíciójától, termelési színvonalától, a termőhelytől, illetve a fagyvédekezés módjától és mértékétől függetlenül az elmúlt negyed évszázad legsúlyosabb terméskiesését szenvedte el.

Fel kell hívni a figyelmet, hogy az időjárás későbbi alakulása még kis mértékben befolyásolhatja a kajszitermést.