agrarszektor.hu • 2025. július 3. 12:27
Magyarországon már nemcsak meteorológiai, hanem hidrológiai aszály is tapasztalható, ami komoly kihívások elé állítja az ország vízgazdálkodását. Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője részletesen elemezte a jelenlegi helyzetet és a jövőbeli kilátásokat - írta meg az Infostart.
Hetek óta nem hullott jelentős mennyiségű csapadék Magyarországon, miközben a hőmérséklet közelíti a 40 fokot. A tavak és folyók vízszintje jelentősen csökkent, és ez a jelenség egyre gyakoribbá válik hazánkban.
Rövid visszatérési idővel jelentkeznek a tartósan aszályos helyzetek, ráadásul nemcsak meteorológiai aszály, hanem hidrológiai aszály is, ami azt jelenti, hogy a tavainkban, vízfolyásainkban is kis vízhozamok tapasztalhatók. A kettő kombinációja kifejezetten rossz, hiszen amikor a legtöbb vízkészletre lenne szükségünk, hogy pótolni tudjuk a vizet, akkor még ezek a vízforrások is hiányoznak
- nyilatkozta az InfoRádióban Bíró Tibor egyetemi tanár. Az intézetvezető szerint a probléma fő kiváltó oka az éghajlatváltozás, amely miatt már a téli időszakok is aszályosak, így nem képződik elegendő csapadék a felszín alatti vízkészletek és a talajnedvesség pótlására.
Az elmúlt hat-hét évben folyamatos aszályhelyzetben vagyunk, és a vízrendszerekben ezek a hatások kumulálódnak. Az éghajlatváltozás, az emelkedő hőmérséklet, a növekvő párolgás, illetve a kiszámíthatatlan csapadékeloszlás különböző kombinációja okozza ezt a helyzetet, és fel kell készülnünk, hogy a jövőben is erre kell számítani
- figyelmeztetett a professzor. A szakember rámutatott, hogy a mezőgazdasági termelés is egyre nehezebb helyzetbe kerül. Míg az őszi gabonafélék még viszonylag jól bírják a szárazságot, a kukoricahibridek már komoly problémákkal küzdenek. Bíró szerint a következő évtizedekben olyan növényfajtákra kell átállni, amelyek jobb aszálytűrő képességgel rendelkeznek. A Homokhátság vízügyi problémáival kapcsolatban a szakértő elmondta, hogy a Tisza alacsony vízállása miatt évente több mint 250 millió köbméter víz távozik a területről.
Tartósan kis vízállások vannak a Tiszán, és ha a Tisza vízszintje alacsonyabb, mint a környező terület talajvízszintje, akkor természetesen leszívja a talajvizet
- magyarázta. A megoldási lehetőségek között Bíró Tibor a nagy folyók árhullámainak hasznosítását emelte ki, bár megjegyezte, hogy az árhullámok száma és intenzitása is csökken.
Azon kell elgondolkodnunk, ha ezt a helyzetet hosszú távon kezelni akarjuk, hogyan tudunk vízszintet emelni, és olyan víztereket létrehozni, amelyek képesek nagyobb vízállások mellett nagyobb mennyiséget a medrekben és a mellette lévő területeken tározni
- fejtette ki. A Balaton és a Velencei-tó helyzetével kapcsolatban a professzor emlékeztetett, hogy mindkét tó többször kiszáradt már a történelem során. Véleménye szerint a szélsőséges vízálláshelyzetek a jövőben is előfordulnak majd, mivel mindkét tónak viszonylag kicsi a vízgyűjtő területe.
Beavatkozni nagyon nehéz, mert többször volt szó akár a Balaton, akár a Velencei-tó esetében arról, hogy más vízrendszerből táplálják vízzel, de annak az ásványi összetétele teljesen más, és valószínűleg a tavak ökológiáját is megváltoztatná
- mondta a lehetőségekről. A szakember szerint a tavak felmelegedése további problémákat okoz: nemcsak a párolgási veszteség nő, hanem a víz hőmérsékletének emelkedése az élővilágot is károsítja.
30-32 foknál már olyan fehérjék denaturálódnak, amely bizonyos életközösségeket károsan érintenek, és a táplálkozási lánc miatt természetesen a teljes életközösséget érinteni fogja
- figyelmeztetett. Bíró Tibor a tartós vízhiányt Magyarország három legsúlyosabb problémája közé sorolta, hangsúlyozva, hogy a víz stratégiai erőforrás.
Számos életterületen esszenciális, az ország gazdasági teljesítőképességét is jelentősen befolyásolja, az életfeltételünket befolyásolja, úgyhogy ennek a hiánya mindenkit érint
- zárta gondolatait.