A vízhiány miatt a halgazdaságok már nem tudják újratölteni a korábban karbantartás miatt lecsapolt tavaikat.
A legfrissebb előrejelzések szerint kritikus szint alá is csökkenhet a vízállás a Tisza-tavon.
A modern vízgazdálkodási szemléletben kulcsszerepet kell kapnia a növények párologtatásának.
Az éghajlatváltozás hatásait Közép-Európában nem pusztán kevesebb csapadék vagy több hő formájában érezzük.
A szakértő szerint az erdősítés ronthatja is a vízháztartást a homokhátsági területeken.
Az utóbbi évek időjárási anomáliái lassan éghajlati változás szintjére emelkednek.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet részletes tájékoztatást tett közzé, reagálva a tó kritikusan alacsony vízszintjét bemutató felvételekre.
Mostanra már vannak olyan részei a tónak, ahol száraz lábbal lehet is sétálgatni.
Magyarországon már nemcsak meteorológiai, hanem hidrológiai aszály is tapasztalható.
Folyamatosan csökken a Balaton vízszintje, nagyon elkelne már a csapadék a "magyar tengernek" is.
Már több mint 600-an ajánlották fel területüket vízmegtartási célra az EM tájékoztatása szerint.
A Homokhátság szárazodása felgyorsult az utóbbi évtizedekben, amit jól mutat, hogy az elmúlt négy évben mindössze 644 nap nem minősült száraznak.
Az eddig egy jelentkező gazdálkodó által felajánlott legnagyobb terület 1139 hektáros.
Sokszor az évszázad végére mutatnak jelentős különbségeket az egyes forgatókönyvek, az a most következő néhány évben dől el, hogy melyik fog bekövetkezni.
Egyre sósabb a Balaton vize, ez pedig a jövőben hatással lehet a magyar tenger élővilágára is.
A kánikula berobbanásával kulcsfontosságú a megfelelő mennyiségű víz biztosítása a növényeink számára is.
Öntözés nélkül ma már nem számíthatunk megfelelő termésmennyiségre szinte egyik kertészeti növényünk esetén sem.
A jövőben a levélnedvesség-tartamról is közöl információkat a HungaroMet Zrt., amely fontos a gombás megbetegedések kivédése miatt.
Egyre nagyobb érték a talaj nedvessége, amit meg kell őrizni, ameddig csak lehet.
A városi parkok javítják a levegő minőségét és élhetőbbé teszik a környezetet.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
