Szedlák Levente • 2025. július 7. 06:03
A Magyarországot sújtó, egyre súlyosabb aszály nemcsak a szántóföldi és kertészeti kultúrákat viselte meg, hatásai már a szőlőültetvényeken is egyre jobban megfigyelhetőek. És bár a szőlő általában jobban bírja a szárazságot a szántóföldi növényeknél, most, a virágzás elmúltával és a szemek növekedésének megindultával egyre nagyobb szüksége lenne ezeknek a területeknek is az éltető csapadékra. De hogyan látják a helyzetüket az ágazat szereplői? Mit mondanak a borászok, meddig bírja még a szőlő ezt a borzalmas szárazságot? Mi várható, ha megérkezik a csapadék, és mire számíthatunk, ha nem? Az Agrárszektor ennek járt utána.
Giczi Zsolt, a Varga Pincészet szőlészeti vezetője az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy 150-160 hektár szőlőjük van, ebből 15 hektár új (2-3 éves) telepítésű. Ha a következő időszakban nem esik számottevő csapadék az országban, ezeket valahogyan öntözniük kell majd. A szakember szerint ugyanakkor nagyon nagy problémák vannak most: az ország teljes területén, ahol vannak ültetvényeik, mindenhonnan hihetetlen mértékű csapadék hiányzik a talajból, az aszálytünetek már a feltöltöttebb talajokban is jelentkeztek. A pincészet szőlészeti vezetője elárulta, hogy az ültetvényeken 8-10 centiméter széles repedések vannak a talajban, már nem győzik a talajtakarással és a kultivátorozással, mert folyamatosan nyílik szét a föld. Giczi Zsolt beszélt arról is, hogy - fajta függvényében - egyelőre még nagyon nagy mennyiségű termés várható a szőlőnél. A hárslevelű például a fajtájából adódóan sok termést hozott, ám a jelenlegi körülmények között előfordulhat, hogy ezt nem fogja tudni kinevelni. Ezért lehet, hogy kicsit korlátozniuk kell majd termést, szabályozva kicsit az aszály hatásait és megóvva a tőkéket a kipusztulástól. Ez egyébként bármelyik másik ültetvényükre is elmondható - közölte a szakember, hozzátéve, hogy ahol csak lehetett, nagyon gyorsan megkultivátorozták a talajt és talajtakarást végeztek rajta, így ha van, vagy lesz egy kis csapadék, azt el fogja tudni tárolni.
Giczi Zsolt elmondta, hogy az idei aszályos évben a gombabetegségek jelenléte minimális, ennek ellenére ugyanúgy végrehajtanak minden kezelést, 14 napos fordulókat tartva, és védekeznek a lisztharmat, a peronoszpóra és a rovarok ellen is. Ez utóbbi főleg Badacsonyban és a Balaton-Felvidéken fontos, ahol sok most a kabóca. A szakember elismerte, hogy ez a rengeteg permetezés némileg problémás, és nagy ökológiai lábnyommal jár, de szükség van rá, mivel a téli hidegek hiánya miatt a rovarok átteleltek. Emellett egyre nagyobb gondot jelent az ágazatban a fekete rothadás, amit sajnos még kevésbé ismernek az ágazat szereplői, és nem is akarnak a legmagasabb kategóriába sorolt növényvédő szerekkel védekezni ellene. Giczi Zsolt beszélt arról is, hogy az elmúlt három évben a kezelések kezdő időpontja egy jó hónappal korábbra csúszott, mint régebben. Emiatt várhatóan 6, késői fajtáknál 7 kezeléssel fogják tudni befejezni az idei évet.
A Varga Pincészet szőlészeti vezetője elmondta, hogy a tavaszi fagyok nemcsak a gyümölcsösöket, de a korai érésű szőlőfajták tőkéinek fás részét is jelentős mértékben (10-20%-ban) károsította. Ez legyengíti az immunrendszerüket, a nyári hőségek pedig tovább rontják az állapotukat, emiatt viszont pár éven belül ki fognak pusztulni. De a stresszhelyzet a többi szőlőfajtát is megviseli.
Giczi Zsolt megismételte, hogy a várható termés egyelőre nagynak mutatkozik, de ha nem lesz csapadék és marad az aszály, akkor a szőlő nem fogja tudni kinevelni. Vagyis sok lesz a szőlő, de nem lesz súlya a szemeknek. Ez például a Balaton két partján akár 30-40-50%-os különbséget is jelenthet. A szakember szerint a borászok a következő időszakban rá lesznek kényszerítve, hogy kiépítsék a csepegtető öntözést, vagy arra, hogy eleve azzal együtt telepíteni az ültetvényt.
Soltész Gergő, az Ostoros Családi Pincészet tulajdonos-ügyvezetője szerint is lassan időszerű lenne egy nagyobb eső az országban, mert bár a szántóföldekhez képest a szőlő még jobban megbirkózik a szárazsággal, néhány hét múlva komoly problémák lesznek a szőlőültetvényekben is. A szakember szerint sokat számít az is, hogy hol vannak az egyes pincészet ültetvényei: az egri borvidék például talaj és talajnedvesség szempontjából jobb helyzetűnek számít. Az idei év egyelőre ígéretesnek látszik - ismertette Soltész Gergő, hozzátéve, hogy ha jövő héten érkezne némi lehűlés és csapadék, akkor abból egy jó termés lehetne. Remélhetőleg már csak a jövő hétig kell elviselni ezt a 30 Celsius-fok feletti hőséget - jelezte. Az Ostoros Családi Pincészet tulajdonos-ügyvezetője elmondta, hogy az ő ültetvényeiken a növénybetegségek idén elkerülték a szőlőt, se a rovarokkal, se a kórokozókkal nem volt problémája. A legnagyobb kihívást most az aszály jelenti, amit a szőlő most még elvisel, de ha még hetekig maradna ez a forróság és szárazság, az komoly negatív hatással lenne a termésre. Soltész Gergő a jövőt illetően úgy fogalmazott, hogy remélik, jó lesz az idei év, és igyekeznek majd az elmúlt két évhez hasonlóan aranyérmes borokat készíteni. Egyelőre nem az emberi tényezőn múlik az idei termés, hanem az időjáráson és a természeten.
Frittman Péter, a Frittmann Borászat projekt menedzsere és borásza szerint is mindenki várja az esőt. A szőlőültetvények túl vannak a virágzáson, idáig minden rendben ment, de most már, hogy a bogyó növekedés megindul, és el kéne kezdenie a zsendülésnek, égető problémává vált a csapadék kérdése. Az előrejelzésekben azonban egyelőre nyomát sem lehetett látni a komolyabb esőknek - közölte az Agrárszektor kérdésére a szakember. Frittmann Péter beszélt arról is, hogy ha az idei egy átlagos év lett volna, nagy növényvédelmi gikszereket lehetett volna elkövetni, ám a nagy melegek miatt ezen a téren visszafogottabb a helyzet. Igaz, nem is az van, mint 2022-ben, amikor alig kellett védekezni - jelezte a borász, hozzátéve, hogy a lisztharmat és a peronoszpóra ellen ugyanúgy kezeléseket kell végezni, ahogy máskor. Mostanra a gazdák 5-7 fordulón vannak túl, ami azt jelenti, hogy átlagos, vagy valamivel átlag alatti a védekezési szint. A szakember szerint az idei termést illetően csak végletek vannak: ha nem lesz csapadék, akkor termés se lesz. A mostani fejlettségi szintről a szőlő ennyi nedvességgel nem tud eljutni a végleges fázisig. Aki nem tud öntözni, az vízhordással nem fogja tudni pótolni a hiányzó vízmennyiséget.
Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) elnöke elmondta, hogy a Dunántúlon idén mindössze 160 mm-nyi csapadék hullott, ami azért is nagyon drasztikus, mert abban a térsében 800-1400 mm-es csapadékviszonyokkal szoktak számolni az emberek, ráadásul az Alföldön még kevesebb csapadék hullott. Az elkövetkező hónapokban ez lesz az ágazat legnagyobb problémája - jelezte a szakember. Frittmann János beszélt arról is, hogy a szőlő esetében területe és fajtája válogatja, mennyire viseli jól, illetve rosszul az időjárást. A kicsit a kicsit öregebb, 10 év körüli szőlők még tűrhető állapotban vannak, csapadékkal még felépülhetnek. A fiatalabb telepítések viszont száradnak, azoknak sürgősen segítségre lenne szükségük. A HNT elnöke szerint a vízhordás sem jelent megoldást, azzal ugyanis csak tüzet lehet oltani: a túlélést segíti, a termésképződést viszont nem. Márpedig a borászoknak a jövedelmük növeléséhez termésre van szükség. Az öntözést illetően a szakember úgy látta, hogy igazából senki nincsen felkészülve rá, se felszerelés, se erre felhasználható víz nincs. Frittmann János megerősítette, hogy a növénybetegségek szempontjából az idei év kezdete nehéz volt, kedvező időjárás esetén brutális következményei lettek volna. A száraz időjárásnak "köszönhetően" azonban eddig nem láttak nagymértékű problémát. A HNT elnöke megismételte, hogy az elsődleges problémát az aszály jelenti.