A borfogyasztás csökkenésének megállítása mellett folytatódnia kellene a koncentrációnak az ágazatban a következő időszakban.
Eger belvárosában nyitott éttermet és bárt Soltész Gergő, az Ostoros Családi Pincészet vezetője.
Még bírja a szőlő a szárazságot, de most van az a fázis, amikor a legnagyobb szüksége lenne a tőkéknek a csapadékra.
Továbbra is inkább szkeptikus a kötelező visszaváltási rendszerrel szemben a magyar borágazat.
A nehézségek ellenére is elégedettek a 2023-as évjáratú borokkal a hazai szakemberek.
Milliós tételben is lehet jó bort készíteni, a lényeg a stabilan magas minőségen van.
Generációváltásra lenne szükség.
Nem szerkezetátalakításra, hanem marketingre van szükség.
A legjobb Bikavér, Csillag és Rozé díját is elhozta az Ostoros az Aranytőkén.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
