Az elmúlt két évben jelentősen nőtt az alkalmi borfogyasztók aránya a 18-40 éves korosztály körében.
Bőséges szőlőtermést jósoltak Ópusztaszeren a Szent Vince napjához kapcsolódó ünnepségen.
A klímaváltozás a pezsgő ízét és a tradicionális szőlőtermesztő vidékeket is megváltoztathatja.
A borász arról számolt be, hogy ellopták a Balatonfüreden található szőlőjét, ezért bejelentést tett a rendőrségen.
A kisebb mennyiség jó minőséggel párosulhat, de most különösen óvatosan kell bánni a musttal.
Hamar jön a szüret, nincs sok idő a szépítésre – Szekszárdon esőért, Egerben napsütésért imádkoznak a borászok.
Bár egyre inkább közeledik a szüret ideje, de azért a növények védelméről nem szabad elfeledkezni.
10-15 százalékos költségnövekedést jelent a szőlészetekben az idén jól terjedő peronoszpóra és a lisztharmat elleni védekezés.
Hatékony növényvédelemre van szükség ahhoz, hogy egészséges legyen a szőlőtermés.
A szőlészet hagyományairól és a klímaváltozásról is sokat elárul a csaknem háromszáz éve vezetett egyedülálló napló.
Július 1-ig nyújtható be kérelem a borszőlő ültetvények szerkezetátalakítási támogatásának kifizetésére.
Annyira nem jön ki a matek, hogy még a legnevesebb borvidékeken is feladják a termelők.
Már nem sokáig lehet borszőlőültetvény létesítéséhez új telepítési engedélyt igényelni a hegybírónál.
A nehézségek ellenére is elégedettek a 2023-as évjáratú borokkal a hazai szakemberek.
Január 4-e és 22-e között lehet támogatási kérelmet benyújtani a borszőlőültetvények szerkezetátalakítására.
Jó minőségű borokat hozó, aszús évjárat lehet az idei a borászoknak Tokaj-Hegyalján.
A megnövekedett költségeket az ágazat régóta képtelen érvényesíteni az átadási árakban.
Kiváló minőségű az eddig betakarított borszőlő a villányi borvidéken, még ha a mennyiséget illetően nem is tökéletes minden.
Miközben az európai termesztők és a borászok küzdenek a klímaváltozással, a svéd és dán borkultúra most kezd kialakulni.
Kirívó a munkaerő-hiány a szőlészetekben, ezért gyorsan terjed a gépi szüretelés.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.