Változó ízléssel és súlyos növényvédelmi problémákkal küzd a magyar borágazat, de mi lehet a kiút?
A nagyszabású adatfelvétel során több tízezer egyéni gazdaságot és gazdasági szervezetet keresnek meg azért, hogy átfogó és naprakész kép készüljön a magyar mezőgazdaságról.
Aszály és fitoplazma - rendkívüli kihívások éve volt 2025 a magyar szőlő-bor ágazatban.
A Nébih egy 0,3 ha nagyságú, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei borszőlő ültetvényen igazolta a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma jelenlétét.
A kormány 3,8 milliárd forintot fordít a szőlő aranyszínű sárgaság megfékezésére.
Egységes, országos méretű permetezéssel fékeznék meg a pincészetek az aranyszínű sárgaság terjedését – az elhanyagolt szőlők kényszerkivágása is felmerült.
Egyre komolyabb fenyegetést jelent az aranyszínű sárgaság, amely alattomosan, sokszor észrevétlenül terjed, és több borvidéket sújt Magyarországon.
Az idei körülmények az illatosabb fajtáknak kedveztek, tiszta ízű, jó zamatú borok születhetnek idén.
Még bírja a szőlő a szárazságot, de most van az a fázis, amikor a legnagyobb szüksége lenne a tőkéknek a csapadékra.
Az Európai Unió jóváhagyta az Amoeba első biofungicidjét, amely új fejezetet nyithat a gombás fertőzések elleni harcban.
A legfrissebb hírek szerint Villány térségében is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége.
A körülmények ma már egészen mások, sok termelő azonban még mindig makacsul ragaszkodik a megszokott módszerekhez.
Az elmúlt két évben jelentősen nőtt az alkalmi borfogyasztók aránya a 18-40 éves korosztály körében.
Bőséges szőlőtermést jósoltak Ópusztaszeren a Szent Vince napjához kapcsolódó ünnepségen.
A klímaváltozás a pezsgő ízét és a tradicionális szőlőtermesztő vidékeket is megváltoztathatja.
A borász arról számolt be, hogy ellopták a Balatonfüreden található szőlőjét, ezért bejelentést tett a rendőrségen.
A kisebb mennyiség jó minőséggel párosulhat, de most különösen óvatosan kell bánni a musttal.
Hamar jön a szüret, nincs sok idő a szépítésre – Szekszárdon esőért, Egerben napsütésért imádkoznak a borászok.
Bár egyre inkább közeledik a szüret ideje, de azért a növények védelméről nem szabad elfeledkezni.
10-15 százalékos költségnövekedést jelent a szőlészetekben az idén jól terjedő peronoszpóra és a lisztharmat elleni védekezés.
Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
