Ömlik ez a magyar növény külföldre: nem is hinnéd, hova megy a java

A dísznövénycsoportok termesztőterülete és a teljes dísznövénytermesztésre használt terület között több okból is eltérés lehet. Bizonyos területeket adott évben nem használnak aktívan - például vetésforgó vagy talajjavítás miatt -, noha ezek a statisztikákban megjelennek. Emellett gyakori, hogy ugyanazon földterületen egymás után több növénykultúrát is nevelnek, ami a területi adatok torzulását okozhatja, miközben a fizikai terület változatlan marad - derült ki az AKI friss kiadványából.

Azok a növények, amelyeket bár megtermeltek, de nem értékesítettek - például piaci okokból -, nem szerepelnek az eladási statisztikákban. Egyes fajok, mint a konténeres örökzöldek vagy más fásszárú növények, több évig tartó nevelést igényelnek, ami hosszú távra leköti a területet, és csökkenti az éves rotáció lehetőségét. A termelők a piaci kereslet, a költségek és a támogatási lehetőségek alapján döntenek a területek hasznosításáról, előfordul, hogy egyes növények termesztése gazdaságilag nem éri meg. A káresemények - mint az aszály, fagykár, jégeső vagy kártevők - szintén komoly hatással lehetnek a termelésre.

A feldolgozott adatok alapján 2024-ben Magyarországon összesen 1598 hektáron termesztettek dísznövényeket. Ebből 1513 hektár szabadföldi, míg 85 hektár fedett terület volt, amelynek 70 hektárja fűthető, 15 hektárja pedig fűtetlen felületet jelentett. 

Azonban, mielőtt jobban belemélyednénk az ágazat helyzetébe, érdemes tisztázni, hogy mi számít dísznövénynek és miért fontos? Dísznövénynek azokat a növényeket nevezzük, amelyek külalakjuk és élettani tulajdonságaik révén alkalmasak lakások, kertek, közterek, épületek vagy rendezvények díszítésére. Gyakran kapcsolódnak ünnepekhez, emléknapokhoz vagy ajándékozáshoz is. Kínálatuk folyamatosan változik, amit a divat, a kultúra és a történelmi korszakok is befolyásolnak - egyes fajok népszerűsége csökken, míg mások épp felkapottá válnak. Bár nem alapvető szükséglet, a dísznövények érzelmi és esztétikai értéke miatt gazdaságilag nehéz időkben is keresettek maradnak. Emellett környezeti szerepük is jelentős: javítják a levegőminőséget, csökkentik a zaj- és porszennyezést, ezáltal élhetőbbé teszik a környezetet. A dísznövénytermesztés fő területei pedig az alábbiak: faiskolai és rózsatőtermesztés, növényházi cserepes dísznövények és vágott virágok előállítása, valamint szabadföldi évelők, szárazvirágok és virágmagok termesztése.

Szélsőséges tavasz és gazdasági kihívások a dísznövénytermesztésben is

A 2024-es tavasz rendkívül meleg volt Magyarországon: a középhőmérséklet több mint 2 °C-kal haladta meg a sokéves átlagot, ezzel ez lett a legmelegebb tavasz 1901 óta. Bár a csapadékmennyiség országosan csupán 7%-kal maradt el az átlagtól, az eloszlás egyenlőtlen volt - egyes térségekben csupán az átlag 40-60%-a hullott. Március különösen száraznak bizonyult, május viszont némileg csapadékosabb volt. Hótakaró vagy havas nap nem fordult elő.

A dísznövénytermesztést nemcsak az időjárás, hanem betegségek, piaci bizonytalanságok és gazdasági tényezők is befolyásolták. Az infláció és az energiaárak emelkedése megdrágította az alapanyagokat és a munkaerőt, miközben a reáljövedelmek csökkenése miatt visszaesett a kereslet. A növekvő energiaköltségek miatt egyes termesztők energiahatékonyabb megoldásokra váltottal: sokan kénytelenek voltak csökkenteni a fűtést, lerövidíteni a termesztési időszakot, vagy energiahatékony megoldásokat (pl. LED-világítás, hőszigetelés, biomassza) alkalmazni. Fontos kiemelni, hogy az ágazatot nem kizárólag negatív hatások érték. Aa 2024-es időszakban több támogatási lehetőség is elérhető volt, amelyek elősegíthetik a szektor fejlődését:

• KAP-RD09b-1-24 - Díszkertészeti kisvállalkozások támogatása: A pályázat a szektor korszerűsítését, a termelés és szolgáltatások színvonalának emelését, valamint a vidéki gazdaság megerősítését célozza. A támogatás mértéke akár 36,5 millió forint is lehet, legfeljebb 65 százalékos támogatási intenzitással. A pályázat keretében többek között épületfejlesztés, gépbeszerzés, megújuló energiaforrások alkalmazása, valamint informatikai fejlesztések valósíthatók meg. A fenntartási kötelezettség időtartama 5 év.
• Dísznövénykertészeti vállalkozások fejlesztése: A konstrukció akár 100 000 euró összegű támogatást biztosít 50 százalékos támogatási intenzitás mellett. A program keretében támogathatók beruházások, gép-, licenc- és ingatlanvásárlás, valamint tanácsadási szolgáltatások is - írja az AKI.

A faiskolai növények dominálnak a hazai termesztőterületeken

2024-ben a hazai dísznövénytermesztés 93,1%-át, azaz 1355 hektárt faiskolai növények termesztésére használták, döntően szabadföldön (99,3%). A fedett termesztés ebben a szegmensben továbbra is elenyésző (0,1%).

A teljes dísznövény-termesztőterület további megoszlása szerint 2,5%-on vágott virág és vágott zöld, 4,4%-on pedig cserepes és hagymás növények kerültek termesztésre. A vágott virágokat közel fele-fele arányban szabadföldön (45,4%) és fedett (42,8% fűthető, 11,8% fűtetlen) helyen termesztették. A cserepes és hagymás növényeknél már 88%-os a fűtött, fedett termesztés aránya. A termesztési szerkezetben megfigyelhető tendencia a fedett, intenzívebb technológiák felé való elmozdulás, főként a cserepes dísznövények esetében. Ez lehetővé teszi az időjárás hatásainak csökkentését, ugyanakkor magasabb beruházási költségekkel jár. A válaszadó kertészetek 2024-es adatai alapján:

• 16,7% kizárólag vágott virágot termesztett,
• 17,5% cserepes és hagymás növényekkel foglalkozott,
• 51,3% elsősorban faiskolai termelést végzett,
• 5,8% pedig többféle dísznövény-kategóriát is nevelt.

Így alakul a foglalkoztatás a dísznövényágazatban

A dísznövénytermesztés munkaerőigényét főként a szakképzett dolgozók (pl. kertészek, növényvédelmi szakemberek) és a betanítható, jellemzően szezonális munkaerő alkotják. Utóbbiakat kézi munkát igénylő feladatokra - például ültetésre, metszésre, csomagolásra - alkalmazzák, mivel gyorsan betaníthatók. A szezonális jelleg miatt gyakori az alkalmi munkavégzés, ugyanakkor a szakmai irányítást kisebb, állandó csapat végzi. A kertészetek többsége vidéken működik, így fontos szerepük van a helyi munkahelyteremtésben. Az ágazatot ugyanakkor kihívások is sújtják: egyre nehezebb megfelelően képzett utánpótlást találni, a betanítás költséges, és a dolgozók nagy arányban cserélődnek, ami megnehezíti a hosszú távú tervezést. Az ágazatban leginkább kisebb vállalkozások tevékenykednek, amelyek jellemző formái:

• Mikrovállalkozások: családi alapon működnek, kevés erőforrással.
• Kisvállalkozások: szervezettebbek, stabil vevőkörrel és több alkalmazottal.
• Kis családi gazdaságok: kis területen dolgoznak, főként családi szaktudással.
• Egyéni vállalkozók: jellemzően szakképzett kertészek, akik önállóan alkalmazkodnak a piac igényeihez.
• Társas vállalkozások: ritkábbak, általában kis- vagy középvállalkozások formájában működnek.

A 2024-es adatok szerint a dísznövénykertészetekben 2202 főt foglalkoztattak: ebből 1262 fő teljes munkaidőben (57,3%), 225 fő részmunkaidőben (10,2%), több mint 710 fő alkalmi munkavállalóként, míg 63 fő segítő családtagként vett részt a munkában.

Sokat hozhat a konyhára

A dísznövényágazat termékei elsősorban virágkereskedelmen keresztül, lakossági vásárlók és kertépítők számára kerülnek értékesítésre. A termesztés szoros összhangban van a szezonális kereslettel: a legnagyobb bevételek november és május-június között keletkeznek, amikor az éves árbevétel akár 60-70%-a realizálódik. A nyári időszakban a kereslet visszaesik, ezért kiemelt jelentőségű a pénzügyi tervezés és likviditás biztosítása. Az értékesítési csatornák közül továbbra is hangsúlyos a hagyományos virágkereskedelem, de egyre nagyobb szerepet kap a közvetlen lakossági eladás és az online jelenlét (webshopok, közösségi média). A dísznövénytermesztés 2024-es nettó árbevétele 20,1 milliárd forint volt. Ebből:

• Faiskolai növények: 11,4 Mrd Ft (57%).
• Cserepes, balkon- és hagymás növények: 6,6 Mrd Ft (32,8%).
• Vágott virágok és vágott zöld: 2,1 Mrd Ft (10,2%).

A faiskolai ágazat 2020 és 2022 között évi 10-18%-os növekedést mutatott, 2023-ban megtorpant, de 2024-ben újra élénkült, 14%-os bővüléssel. A cserepes és hagymás növények bevétele 2017-2023 között fokozatosan nőtt, 2024-ben pedig kiugró, 22%-os emelkedést mutatott, elérve a 6,6 Mrd forintot. Ez a tendencia a lakossági kertészkedés iránti növekvő érdeklődésre utal. A vágott virágok árbevétele 2023-ban 21%-kal nőtt (1,9 Mrd Ft), 2024-ben pedig 2,1 Mrd Ft-ra emelkedett (+5,3%), bár ez még mindig 17%-kal elmarad a 2018-as csúcstól.

Az egy hektárra vetített nettó árbevétel (2024):

• Cserepes, balkon- és hagymás növények: 101,1 millió Ft (+25,7%).
• Vágott virágok: 57,1 millió Ft (+19,6%).
• Faiskolai termékek: 8,4 millió Ft (+20%).

2024-ben a dísznövények külkereskedelmében az import aránya 69,9% volt, ami meghaladta az előző év és a 2018–2020 közötti időszak átlagát is. Az exporton belül továbbra is a faiskolai termékek dominálnak, emellett vágott virág is jelentős tétel. A vágott virág importja (7,5 Mrd Ft) jóval meghaladta az exportot (386 millió Ft), ami 22,3%-os külkereskedelmi mérlegromlást eredményezett ezen a területen. A faiskolai áruk exportértéke 2024-ben 13%-kal csökkent, míg importértéke 3%-kal esett vissza, így az egyenleg romlott. Az export 2266 millió, az import 2728 millió forintot tett ki.

Az export döntően uniós piacokra irányul - főként Romániába, Szlovákiába, Németországba. 2024-ben Románia volt a legnagyobb felvevőpiac (307 millió Ft), míg Szlovákiába 48%-kal csökkent a kivitel. Az öt legfőbb célország (Románia, Szlovákia, Németország, Csehország, Szlovénia) a teljes export 97,6%-át tette ki, ami erős piaci koncentrációt mutat. Ez stabilitást adhat, de kockázatot is jelent, ha valamelyik piac visszaesik. A legnagyobb importőreink Hollandia, Szlovénia és Németország. 2024-ben Hollandiából 2251 tonna dísznövény érkezett, 4400 millió Ft értékben - ez 25%-os érték- és 15%-os mennyiségi növekedés az előző évhez képest. Összesített adatok alapján:

Az import 63,5 Mrd Ft volt (+11%)Az export 24,5 Mrd Ft-ra csökkent (-10%)A külkereskedelmi deficit 39 Mrd Ft-ra nőtt (+8,9 Mrd)A dísznövények részaránya a teljes agrár-külkereskedelemből továbbra is elenyésző (kevesebb mint 1%), és ez az arány nem javult 2024-ben sem.