Rangos Agrárdíjak az Agrárszektor 2025 konferencián!
A Portfolio Csoport az idén 13. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A decemberi rendezvényen immár 11. alkalommal adjuk át tíz kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.
Nevezzen Ön is szeptember 15-ig!
A 2025-ös agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra elkülönített összeg 8,9 százalékkal haladja meg a tavalyi keretet. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint az első negyedévben felhasznált 274,2 milliárd forint 54,3 százaléka uniós, 45,7 százaléka pedig hazai forrásból származott. A közvetlen támogatásokra szánt 569,8 milliárd forint több mint fele alaptámogatásként jut el a gazdálkodókhoz, míg 12,9 százaléka a kis- és közepes méretű gazdaságok emelt szintű támogatását biztosítja az újraelosztó támogatás révén. Az Agroökológiai Programra 106,2 milliárd forint áll rendelkezésre, ami tovább erősíti a növénytermesztés támogatási rendszerét - jelentette a Világgazdaság.
A vidékfejlesztési és halászati programokra 794 milliárd forint, nemzeti agrártámogatásokra 697 milliárd forint, agrárkárenyhítésre 34,7 milliárd forint, piaci és egyéb támogatásokra pedig 37,2 milliárd forint használható fel.
A termeléshez kötött támogatások kerete közel 90 milliárd forint, míg a generációváltás elősegítésére 9,5 milliárd forint áll rendelkezésre a fiatal gazda támogatás keretében. Az első negyedévben a termelői támogatások 42,4 százalékát, 116,4 milliárd forintot vidékfejlesztési és halászati intézkedésekre fordították. Ebből az előző ciklus vidékfejlesztési programjára 86,3 milliárd forintot, a KAP Stratégiai terv forrásaira pedig 30,1 milliárd forintot fizettek ki. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Pluszból az év első negyedévében még nem történt kifizetés.
A nemzeti támogatások keretében 34,8 milliárd forintot folyósítottak, amelynek több mint négyötöde a nemzeti agrárkárenyhítés jogcímein jutott el a gazdákhoz. Figyelemre méltó, hogy a hazai költségvetésből finanszírozott támogatások aránya 2022 és 2025 között 21,4 százalékról 45,7 százalékra emelkedett. Közvetlen támogatásként az első negyedévben 119,5 milliárd forint érkezett a termelőkhöz. Ennek csaknem felét, 54,9 milliárd forintot alapszintű jövedelemtámogatásként folyósítottak. Az Agroökológiai Program a közvetlen támogatások 28,7 százalékát tette ki, megközelítve a 35 milliárd forintot. A termeléshez kötött támogatásokra 18,8 milliárd forintot fordítottak, míg az átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatásra 11,6 milliárd forintot kaptak a gazdálkodók.
Újabb fordulat az agrártámogatásokban - most már biztos a csökkentés?
A termeléshez kötött támogatások döntő részét a növénytermesztők kapták. A szálas és szemes fehérjetakarmány-növényekre 6,8 milliárd, az ipari zöldségnövényekre 3,7 milliárd, a cukorrépára 3 milliárd, a zöldségnövényekre 1,1 milliárd, a gyümölcsökre pedig 1,9 milliárd forint jutott. Az állattartók mindössze 1,3 milliárd forint termeléshez kötött támogatásban részesültek, amit szinte teljes egészében a tejhasznú tehéntartásra fizettek ki. Az agrártámogatások ágazati megoszlása egyértelműen a szántóföldi növénytermesztést részesíti előnyben, amely a támogatások közel felét kapta.
Az állattenyésztők a támogatások 14,5 százalékát, a kertészet mindössze 3,6 százalékát, az élelmiszeripar pedig 3,3 százalékát használhatta fel. Az éghajlati és időjárási kockázatok kezelésére a kifizetések 14,6 százalékát fordították.
A szántóföldi növénytermesztők 119,7 milliárd forint támogatást kaptak március végéig, amelynek 94,5 százaléka uniós forrásból származott. Ebből 55 milliárd forintot alapszintű jövedelemtámogatásra, 11,6 milliárdot pedig kiegészítő jövedelemtámogatásra fordítottak. Az Agroökológiai Programhoz kapcsolódó kifizetések 34,2 milliárd forintot tettek ki. Az állattenyésztési ágazat 39,7 milliárd forint támogatást vett igénybe, amelynek 76,1 százaléka hazai forrásból származott. A 30,2 milliárd forintnyi nemzeti forrás közel fele állatjóléti célokat szolgált, 30,5 százalékát pedig az állattartó telepek fejlesztésére fordították.
Az állattenyésztési támogatások csaknem fele, 17,1 milliárd forint a szarvasmarha-ágazatba, ezen belül is főként a tejágazatba érkezett.
A kertészeti ágazat 9,8 milliárd forint támogatásban részesült, amelynek 79 százaléka uniós forrásból származott. A támogatások 81,6 százalékát a KAP Stratégiai terv közvetlen támogatási forrásaiból, valamint a szőlészetet, borászatot és a működési alapokat segítő belpiaci támogatások keretéből kapták a zöldség- és gyümölcstermesztők. Az extenzív és intenzív gyümölcstermesztés 1,9 milliárd forintot, a szőlészeti és borászati ágazat 186,7 millió forintot, a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek pedig 951,4 millió forint támogatást kaptak.
