agrarszektor.hu • 2025. szeptember 2. 15:31
Egy korábban ártalmatlan őshonos rovar, a déli fényes bodobács okoz egyre nagyobb károkat a hazai mezőgazdaságban. A kártevő több vármegyében is tömegesen jelent meg, veszélyeztetve számos szántóföldi és kertészeti kultúrát.
Az idei nyári időszakban több vármegyéből is jelzések érkeztek egy eddig ismeretlen, poloskaszerű rovar tömeges megjelenéséről - tájékoztatott Lang Balázs, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara alelnöke az agrárgazdaságoknak küldött levelében. A Növénydoktor Kft. közleménye szerint a szakértői vizsgálatok azonosították a kártevőt: a déli fényes bodobácsról van szó, amely korábban csak a természetes ökoszisztéma részeként volt jelen, most azonban jelentős problémákat okoz a mezőgazdasági területeken - számolt be a Sokszínű Vidék.
A rovar jelenlétét eddig Bács-Kiskun, Tolna, Fejér, Somogy, Baranya, Csongrád-Csanád és Pest vármegyékben regisztrálták nagy számban. A kártevő elsősorban repcetarlókon és árvakelésű repcén kezdett elszaporodni, majd onnan terjedt tovább a környező kultúrákra és lakott területekre. A szakemberek szerint a bodobács széles körben veszélyezteti a termesztett növényeket, köztük a repcét, napraforgót, szóját, kukoricát, paprikát, valamint különböző zöldség- és gyümölcskultúrákat.
A kártétel jellemző tünetei között szerepelnek a leveleken és terméseken megjelenő szúrásnyomok, foltok és szövetelhalások, a palánták lankadása, a magképződés zavara, napraforgónál a kaszatok sérülése, valamint paprika és kukorica esetében minőségi károsodás és a piacképesség romlása. Lang Balázs szerint a kártevő tömeges megjelenésének oka elsősorban a száraz, meleg időjárás és az éghajlatváltozás, amely kedvező feltételeket teremtett a faj számára. Ennek következtében az őshonos állatvilág háttérfajából rövid idő alatt jelentős mezőgazdasági kártevővé vált.
A szakértők megelőzésként a repcetarlók mielőbbi talajba dolgozását, a gyomok irtását, valamint a veszélyeztetett kultúrák környezetének rendben tartását javasolják. Nagy egyedszám esetén a védekezés kombinált rovarölő szerek alkalmazásával történhet, felszívódó (például flupiradifuron, cyazypyr) és kontakt (például deltametrin, cipermetrin) hatóanyagok kijuttatásával a nappali órákban, a tömeges jelenlét idején. Riasztó hatással bír a pirogénsav (faecet) is.
Nemcsak az idegenhonos inváziós fajok jelentenek veszélyt, hanem az őshonos kártevők is, ha a környezet számukra kedvezően változik. Ezért a folyamatos megfigyelés és megelőző védekezés kulcsfontosságú
– jelezte Lang Balázs.
A mezőgazdasági területeket eközben más veszélyek is fenyegetik: a szőlőültetvényeket egy másik betegség tizedeli, a szomszédos országokban pedig már megjelent az egyik legveszélyesebb, szántóföldeket és erdőket egyaránt fenyegető rovarfaj is.