Fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagot termeljünk, amik a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók.
A mangalica igazi prémium alapanyag, és annak ellenére, hogy nem túl olcsó, sokan keresik.
A legeltetéses állattartás visszaszorulásával, közel teljes megszűntével olyan cserjésedési folyamatok indultak el, melyek már középtávon fenyegetik a fáslegelőket.
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
Február közepén már virágzik a hóvirág és a téltemető a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjében.
A globális felmelegedés és az emberi tevékenység is veszélyezteti a 2026-os Év lepkéjének élőhelyeit.
A mosómedve látszatra szende és aranyos, ugyanakkor sok kárt okozhat a természetnek és akár az embereknek is.
Itthon és külföldön is van érdeklődés a szürkemarha iránt, különösen Japán és az arab országok részéről.
Január 13-án harmadik alkalommal végeztek ott gyérítő halászatot elektromos halfogó hálóval.
Mintegy 2,4 milliárd forint európai uniós támogatást költ el a Kiskunsági Nemzeti Park.
A fényképek alapján később halkutatók segítségével sikerült egyértelműen meghatározni a halfajt.
Nemcsak formájukban, hanem funkciójukban is fenn kell tartani az őshonos magyar állatfajtákat.
Az ökológiai egyensúlyt világszerte egyre növekvő mértékben veszélyeztetik az idegenhonos fajok.
A Magyar Haltani Társaság ismét nyilvános szavazást hirdetett az Év hala cím elnyerésére.
Az idegenhonos és inváziós halfajok közötti különbségek gyakran okoznak félreértést a horgászok körében, pedig a két fogalom eltérő jelentéssel bír.
Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját.
A rovar leginkább az urbanizált, melegebb régiókban vált gyakorivá, és ott mutatott pozitív kapcsolatot a fajgazdagabb őshonos közösségekkel.
Fenntartható erdőkezelési és klímaadaptációs projekt zárult le sikeresen a gödi Nemeskéri Parkerdőben.
A törökországi Pasinler-völgyben egy gazda 57 kilós káposztát termesztett a földjén.
A klímaváltozás kihívásaira olyan természetalapú lehetőségekkel kell válaszolni, mint amilyen az erdőtelepítés.
Jól telepített villanypásztorokkal és őrkutyákkal hatékonyan megvédhetik az állataikat a gazdák.
Üzemanyaghiány még nincs Magyarországon, elosztási probléma és aggodalom már van.
Az egész világ agrárgazdasága megszenvedi, ha nem lesz vége gyorsan az iráni konflikusnak.
Árválság árnyékolja be a sertéstartók és a termelők fejlesztési terveit.
Több ponton is módosították az üzemanyagellátás védelméről szóló kormányrendeletet.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
