Másfél millió facsemetét ültetett el, és 23 tonna kocsányos, kocsánytalan, illetve csertölgy makkot vetett el a Gemenci Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt.
Az ásotthalmi tanyavilágban már egy egész előkertet elfoglalt a kivadult kaktusz.
Elindította fogyasztásösztönző kampányát az Agrármarketing Centrum a nyári grillszezonra.
A kuvasz, bár sokan tévesen pásztorkutyaként azonosítják, valójában őrző-védő feladatokra specializálódott őshonos magyar fajta.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az emberi szervezetre is károsak lehetnek azok az invazív fajok, amelyek már Magyarországot is elérték.
Ez az inváziós faj Európa számos országában gyors terjedéssel komoly veszélyt jelent az adott terület őshonos beporzóira.
A klímaváltozás súlyos következményekkel jár, egyre gyakrabban és hamarabb száradnak ki a legelők.
A megváltozó klimatikus körülmények és fogyasztási szokások hozhatják el az ősi gabonafajták reneszánszát Magyarországon.
A természeti értékek megóvása érdekében folynak a munkálatok a Budai-hegység fenyveseiben.
Az Anker-araszolót Magyarországon, a mai Budapest területén fedezték fel először, és sokáig úgy hitték, hogy kizárólag itt fordul elő.
Február végéig lehet beadni az őshonos in situ támogatásra a pályázati kérelmeket.
Komoly ökológiai problémát jelent Győr-Moson-Sopron vármegye természetes vizeiben egy idegenhonos hal elszaporodása.
Túlzott elszaporodásuk gyengíti a vízfolyások töltéseit és károsítja a szántóföldeket.
Korábban nem látott mennyiségű támogatás érkezik Magyarországra az erdőterületek növelésére.
Az utóbbi évtizedben számos jövevényfaj jelent meg hazánkban, melyek egy része inváziós kártevőnek számít.
Az őshonos sertésfajtája majdnem eltűnt, mivel a kínai gazdaságok főként importált fajtákat használtak.
A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) létezéséről az ezredforduló előtt még alig lehetett tudni valamit.
A nyúldomolykófélék családjába tartozó apró, őshonos hal lett idén az Év hala Magyarországon.
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGyT) Gyógynövény Szakosztálya 2025-ben a páfrányfenyőt választotta az év gyógynövényének.
A késő ősz és a kora tavasz - amikor a fákon nincs lomb - ezek az ideális időszakai a szabad gyökerű gyümölcsfa oltványok ültetésére.
Több olyan évelő növény is van, mely nálunk ugyan egynyári, pedig akár át is teleltethetnénk őket.
A húsok árát biológiai szempontok is befolyásolják, érdemes megismerkedni tehát néhány fogalommal.
Érkeznek a támogatói okiratok, jelentős beruházások pörgethetik fel az agráriumot és az élelmiszeripart.
Az árrésstop kivezetésében reménykedtek, ehelyett hosszabbítást és kiterjesztést kaptak.
