Ez az inváziós faj Európa számos országában gyors terjedéssel komoly veszélyt jelent az adott terület őshonos beporzóira.
A klímaváltozás súlyos következményekkel jár, egyre gyakrabban és hamarabb száradnak ki a legelők.
A megváltozó klimatikus körülmények és fogyasztási szokások hozhatják el az ősi gabonafajták reneszánszát Magyarországon.
A természeti értékek megóvása érdekében folynak a munkálatok a Budai-hegység fenyveseiben.
Az Anker-araszolót Magyarországon, a mai Budapest területén fedezték fel először, és sokáig úgy hitték, hogy kizárólag itt fordul elő.
Február végéig lehet beadni az őshonos in situ támogatásra a pályázati kérelmeket.
Komoly ökológiai problémát jelent Győr-Moson-Sopron vármegye természetes vizeiben egy idegenhonos hal elszaporodása.
Túlzott elszaporodásuk gyengíti a vízfolyások töltéseit és károsítja a szántóföldeket.
Korábban nem látott mennyiségű támogatás érkezik Magyarországra az erdőterületek növelésére.
Az utóbbi évtizedben számos jövevényfaj jelent meg hazánkban, melyek egy része inváziós kártevőnek számít.
Az őshonos sertésfajtája majdnem eltűnt, mivel a kínai gazdaságok főként importált fajtákat használtak.
A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) létezéséről az ezredforduló előtt még alig lehetett tudni valamit.
A nyúldomolykófélék családjába tartozó apró, őshonos hal lett idén az Év hala Magyarországon.
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGyT) Gyógynövény Szakosztálya 2025-ben a páfrányfenyőt választotta az év gyógynövényének.
Súlyos problémákat okozhat ez az állat a magyar vizekben, ezért volna szükség a változásra.
Tenyésztőketrecekből szöktek ki az idegenhonos fajok az Adriai-tengeren Horvátországban.
Február 10-től lehet pályázni az őshonos állatok tartását támogató felhívásra, de előtte egyeztetniük kell az azonosító számokat a gazdáknak.
A vörös mocsárrák inváziós fajként veszélyezteti Magyarország őshonos rákfajait és vízi ökoszisztémáit.
A Hévízi-kifolyóban élénk színű, trópusi halak sokasága figyelhető meg, miközben a korábban betelepített csukák eltűntek a vízből.
Megjelent az őshonos állatok tartását támogató pályázati felhívás Magyarországon.
Az elmúlt évek tapasztalatai világosan mutatják, hogy a klímaváltozás gyökeresen alakítja át a magyar mezőgazdaság mindennapjait.
A mesterséges hús egy olyan élelmiszeripari termék, amelyet állati sejtekből állítanak elő laboratóriumi körülmények között.
A szakember szerint a szója a szemünk láttára írja át a hazai növénytermesztési szokásokat.
A 2025-ös nyár rendkívül aszályos időjárása komoly hatással van az ország agráriumára.
Ha néhány dologra odafigyelünk, sok hibát elkerülhetünk, amiért hálásak lesznek a növények is.
Kukorica vagy kalászos után vetett kalászosokban a Fuzárium fajok szaporító képletei a talajban felszaporodhatnak, elsősorban a talajban található növényi maradványokon telelnek át.
A KUHN Optimer rövidtárcsa nagy munkaszélességgel, stabil mélységtartással és alacsony vonóerőigénnyel kínál hatékony, gazdaságos tarlóhántást.
