Úgy terjed egy óriási rágcsáló Magyarországon, hogy már vadászni kell őket
Túlzott elszaporodásuk gyengíti a vízfolyások töltéseit és károsítja a szántóföldeket.
Túlzott elszaporodásuk gyengíti a vízfolyások töltéseit és károsítja a szántóföldeket.
Korábban nem látott mennyiségű támogatás érkezik Magyarországra az erdőterületek növelésére.
Az utóbbi évtizedben számos jövevényfaj jelent meg hazánkban, melyek egy része inváziós kártevőnek számít.
Az őshonos sertésfajtája majdnem eltűnt, mivel a kínai gazdaságok főként importált fajtákat használtak.
A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) létezéséről az ezredforduló előtt még alig lehetett tudni valamit.
A nyúldomolykófélék családjába tartozó apró, őshonos hal lett idén az Év hala Magyarországon.
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGyT) Gyógynövény Szakosztálya 2025-ben a páfrányfenyőt választotta az év gyógynövényének.
Súlyos problémákat okozhat ez az állat a magyar vizekben, ezért volna szükség a változásra.
Tenyésztőketrecekből szöktek ki az idegenhonos fajok az Adriai-tengeren Horvátországban.
Február 10-től lehet pályázni az őshonos állatok tartását támogató felhívásra, de előtte egyeztetniük kell az azonosító számokat a gazdáknak.
A vörös mocsárrák inváziós fajként veszélyezteti Magyarország őshonos rákfajait és vízi ökoszisztémáit.
A Hévízi-kifolyóban élénk színű, trópusi halak sokasága figyelhető meg, miközben a korábban betelepített csukák eltűntek a vízből.
Megjelent az őshonos állatok tartását támogató pályázati felhívás Magyarországon.
Egy ökológiai atombomba, ami szó szerint felzabálja az őshonos állatokat és növényeket a vízben.
Parányi rágcsáló formálja át a szántóföldeket, mindenütt különös nyomokat hagy maga után.
A mocsári teknősök élőhelyének megóvására indult fejlesztési projekt a magyar-szlovák határ térségében.
A városi élet és a természet találkozásáról szóló konferenciát tartottak Debrecenben.
Nagyszabású erdészeti kísérlet kezdődik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében.
A sütőtök karakteres íze miatt kedvelt, főkén télen fogyasztott zöldségnövényünk, ám ennél még több is.
A 19. századi drasztikus csökkenést követően 2010-re már meghaladta a 7000 kocás létszámot a mangalica tenyészállatok száma.

A szántóföldi növénytermesztés Magyarország mezőgazdaságának gerincét adja, de lehet, hogy kicsiben egyre kevésbé éri meg.
2025 novemberében a magyar gazdák 3,3 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Makai Szabolcs a Portfolio Agrárszektor 2025 konferencián nyilatkozott a jövő évről lapunknak.
Pálfordulás az eddigi földpolitikában: december 24-től már nem kell megművelnie a tulajdonosnak a földet, elég ha bérbe adja.
Az ukrán árudömping és a vámháborúk is bőven okoztak álmatlan éjszakákat a magyar termelőknek.