Az év során tapasztalható nehézségek ellenére is nőtt a kereslet az őshonos tyúkok iránt.
A lápi póc, a sügér és a selymes durbincs közül fogja valamelyik elnyerni az év hala címet jövőre.
Végre kiderült, hogy melyik őshonos fafajta lesz az Év fája 2023-ban Magyarországon.
19,2 milliárd forint értékben részesülhetnek az állattartók segítségben az őshonos fajták fenntartásában vállalt feladataikért cserébe.
Az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít hazánk biológiai sokféleségének megőrzésére.
Mutatunk 10 olyan növényt, amely szinte minden más fajt kiszoríthat a kertünkből, ha megjelenik.
Egy pehelykönnyű, mégis szupererős találmányt, egy úgynevezett élő koporsót mutattak be Bécsben.
Most kiderül, hogy a rezgő nyár, a kecskefűz vagy a vénic-szil lesz-e az Év fája?
Bár a lakosság szerint túl sok barnamedve él már Szlovákiában, ám a szakértők máshogy látják.
-20220810.jpg)
Őshonos magyar halfajok tenyésztését tökéletesítették.
Genetikai vizsgálatok indulnak a hatékonyabb pontytermelésért.
Idén is Magyarország az Európai Unió torma-raktára.
Őshonos hal sodródott a kihalás szélére.
Nem kívánt potyautasok érkezhetnek hazánkba.
Magyarország egyre zöldül.
Magyarország a világon az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát.
Nagy lehet a baj a Balatonnál, ha így szaporodnak ezek az élőlények.
Egyre nagyobb problémát jelentenek az aranysakálok Magyarországon.
Az Antarktiszra az invazív fajok jelentik a legnagyobb veszélyt.
Hatalmas elismerés érte a magyar terelőkutya-fajtát.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
Bár 2024-ben némileg visszaesett a halászati és akvakultúra ágazat termelése az EU-ban, az ágazatban még mindig óriási potenciál van.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
