2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az emberi szervezetre is károsak lehetnek azok az invazív fajok, amelyek már Magyarországot is elérték.
Ez az inváziós faj Európa számos országában gyors terjedéssel komoly veszélyt jelent az adott terület őshonos beporzóira.
A klímaváltozás súlyos következményekkel jár, egyre gyakrabban és hamarabb száradnak ki a legelők.
A megváltozó klimatikus körülmények és fogyasztási szokások hozhatják el az ősi gabonafajták reneszánszát Magyarországon.
A természeti értékek megóvása érdekében folynak a munkálatok a Budai-hegység fenyveseiben.
Az Anker-araszolót Magyarországon, a mai Budapest területén fedezték fel először, és sokáig úgy hitték, hogy kizárólag itt fordul elő.
Február végéig lehet beadni az őshonos in situ támogatásra a pályázati kérelmeket.
Komoly ökológiai problémát jelent Győr-Moson-Sopron vármegye természetes vizeiben egy idegenhonos hal elszaporodása.
Túlzott elszaporodásuk gyengíti a vízfolyások töltéseit és károsítja a szántóföldeket.
Korábban nem látott mennyiségű támogatás érkezik Magyarországra az erdőterületek növelésére.
Az utóbbi évtizedben számos jövevényfaj jelent meg hazánkban, melyek egy része inváziós kártevőnek számít.
Az őshonos sertésfajtája majdnem eltűnt, mivel a kínai gazdaságok főként importált fajtákat használtak.
A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) létezéséről az ezredforduló előtt még alig lehetett tudni valamit.
A nyúldomolykófélék családjába tartozó apró, őshonos hal lett idén az Év hala Magyarországon.
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGyT) Gyógynövény Szakosztálya 2025-ben a páfrányfenyőt választotta az év gyógynövényének.
Súlyos problémákat okozhat ez az állat a magyar vizekben, ezért volna szükség a változásra.
Tenyésztőketrecekből szöktek ki az idegenhonos fajok az Adriai-tengeren Horvátországban.
Február 10-től lehet pályázni az őshonos állatok tartását támogató felhívásra, de előtte egyeztetniük kell az azonosító számokat a gazdáknak.
A vörös mocsárrák inváziós fajként veszélyezteti Magyarország őshonos rákfajait és vízi ökoszisztémáit.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.