Ellenőrzik ezeket a magyar gazdaságokat: különleges állatot tenyésztenek
A 19. századi drasztikus csökkenést követően 2010-re már meghaladta a 7000 kocás létszámot a mangalica tenyészállatok száma.
A 19. századi drasztikus csökkenést követően 2010-re már meghaladta a 7000 kocás létszámot a mangalica tenyészállatok száma.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
Ahhoz, hogy bármely gulya egyedéből származó húskészítmény megkaphassa a "magyar szürkemarha hús” elnevezést, sok kritériumnak kell megfelelni.
Magyarországon a naponta hazavihető vadgyümölcs maximális mennyisége fejenként két kilogramm.
A 2024-es évben is folytatódik a Beliczay-szigeten két évvel ezelőtt elkezdett erdőfelújítás.
A gombamód szaporodó napelemparkok a jövőben nem csak zöld energiát termelhetnek, hanem akár a biodiverzitás növelésének eszközei is lehetnek.
Egyre nagyobb károkat okoznak a gazdáknak, a horgászoknak és a helyi lakosoknak a hódok Zalában.
Közel egy tonnányi compót telepítettek a Velencei-tóba a Magyar Országos Horgász Szövetség szakemberei.
Bár a legtöbb növény tavaszig vár pompái megmutatásával, akadnak olyan virágok, melyeket nem zavar a hűvös időjárás.
Az invazív halak jelenléte komoly problémát jelent, a kutatók szerint ezek a halak akár a Balatonhoz is eljuthatnak.
Megállíthatatlanul terjednek az inváziós poloskák, idén egy új faj is gyarapodik az országban.
2022 júliusában a fekete törpeharcsa felkerült az Európai Unió inváziós fajok listájára.
Csak az állomány alacsony szinten tartásával lehet úgy, ahogy korlátozni a fekete törpeharcsák garázdálkodását a Balatonban.
Az őshonos állatfajták megőrzésére nemrég pályázati forrás is volt, a védett anyajuhok száma már több mint 13 ezer.
Az állat nemcsak nálunk, hanem az Európai Unió több országában jelen van és folyamatosan terjeszkedik.
Míg a korábbi években a faj csupán elvétve volt jelen, 2022-re a parti régió fogásainak csaknem a 20 százalékát ez tette ki.
A széles gazdanövénykörrel rendelkező japán cserebogár őshazáján kívül jelentős kárt okoz.
A vörös törpeméh megjelenése egy újabb bizonyítéka annak, hogy az éghajlatváltozás miatt melegedő klíma új fajok megjelenéséhez vezet.
Magyarországot is fenyegeti az Ázsiában őshonos japán cserebogár, mint zárlati károsító felbukkanása.
A sekély tavak, mint például a Balaton, különösen érzékenyek a klímaváltozásra, mert gyorsabban melegednek fel és hűlnek le, mint a mélyebbek.

Aszály és fitoplazma - rendkívüli kihívások éve volt 2025 a magyar szőlő-bor ágazatban.
Ez a növény nem csupán egy köret a sok közül, hanem az emberiség egyik legősibb és legfontosabb tápláléka.
A fogyasztók egyre növekvő igénye a gyógynövények felhasználásának széles körű alkalmazását eredményezte napjainkra sokféle termékben.
A nehézségek ellenére az elmúlt két évtized legjobb éve volt a 2024-es a magyar haltermelésben.
Az elmúlt 20 évben négy és félszeresére emelkedett a sertésvirsli fogyasztói ára itthon.