Egyre nagyobb problémát jelentenek az aranysakálok Magyarországon.
Az Antarktiszra az invazív fajok jelentik a legnagyobb veszélyt.
Hatalmas elismerés érte a magyar terelőkutya-fajtát.
Lezárult a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó program.
Szürkemarha gulyák nyomon követése IoT-technológiával? Lehetséges!
Megjelent az őshonos állati génmegőrzés új pályázati felhívása.
A kecskefűz, a nagylevelű hárs és a rezgő nyár közül kerül ki a nyertes.
Szarvasok, vaddisznók és kecskék pusztítják az új-zélandi erdőket.
Már lehet szavazni a 2022-es Év halára.
Így tarthatnak lépést erdeink a klímaváltozással.
Igazi csodabogyók, mégsem kapnak elég figyelmet.
A kutatásban a környezeti DNS-vizsgálat is szerepet kap.
Szaporcán rendezik a magyar pásztorkutyák terelőversenyét.
Globálisan is egyre komolyabb problémát jelentenek az elvadult disznók.
Az erdők kiemelt szerepet töltenek be az emberiség életében.
Biodiverzitás-szigetek létrehozásával szándékoznak helyreállítani a szántókat.
Eső után tömegével támadnak.
Nincs élet a méhek után.
Durván megéri az otthoni zöldség- és gyümölcstermesztés.
Megkezdődtek a tavaszi ellések.
Egyes kényelmi funkciók mára már elengedhetetlen, kötelező elemmé váltak a traktorvásárlások során.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
A kiváló minőség nem a betakarítás pillanatában dől el, hanem már a virágrügyek kialakulásától kezdve folyamatosan formálódik.
Néhány egyszerű szabály betartásával egész nyáron egészségesen működhet a komposztáló, amely értékes tápanyagokkal gazdagítja a kert talaját.
Napjainkra a szántóföldi növények egyre inkább a bioalapú gazdaság alapanyagaivá váltak.
