A coloradói fügekaktusz például nem őshonos, viszont rendkívül szívós növény, ezért veszélyes lehet a hazai növényvilágra. Ahogy a heverő medvetalpkaktusz is hasonló problémát jelent, az Alföldön már küzdeni kell ezek ellen. Kelemen András nyomán szeptemberben egy videós cikkben arról írtunk, hogy nem egészen egy év alatt megháromszorozódott az ismertté vált „kivadult” kaktuszállományok száma. A csoportban a napokban megjelent egy térkép, és Kelemen András új információkat osztott meg. Kiderült: az oldal elindítása előtt a hazai botanikai szakirodalomban csupán 5 adat jelent meg alkalmi vagy meghonosodott kaktuszállományokról - írja az Infostart.

Vigyázz, milyen növényeket ültetsz a kertbe: könnyen a kutyád élete múlhat rajta

Ha növényekkel is meg szeretnénk osztani az otthonunkat a kutyánkon kívül, érdemes ezek közül a növények közül szemezgetni.

Egy év elteltével viszont már ott tartunk, hogy mintegy 76 helyről lehet tudni, ahol a természetben megtelepedtek a kaktuszok. Ebből 7 területen több faj is előfordul, így a természetben megjelent kaktuszpopulációk száma a jelenlegi ismeretek szerint legalább 89. A legtöbb állomány egyébként a Duna-Tisza közén van - szám szerint 50 -, de sok előfordulást észleltek a Dunántúlon is. Az Északi-Középhegységből, illetve az Alföld tiszántúli területeiről viszont csak nagyon kevés állomány ismert. A nemzeti parkok igazgatóságait már elkezdték tájékoztatni a helyszínekről, tavasszal zárulhat le a folyamat. A bejegyzésből kiderült, hogy néhány állomány felszámolása már meg is történt, valamint több helyen voltak erre irányuló, olykor hatalmas munkaigényű törekvések. Ezek eddig azonban nem jártak teljes sikerrel. További érdekesség, hogy bizonyítékot találtak arra, hogy a kaktuszok képesek maggal szaporodni a természetben.