A Green to Grey projekt keretében 11 ország 41 újságírója és számos kutató műholdképek elemzésével tárta fel, hogyan alakulnak át Európa-szerte a természeti területek épített környezetté. A sokkoló összehasonlító felvételeken jól látható, ahogy görögországi tengerparti erdők helyén luxushotelek, brit mezőgazdasági területeken az Amazon logisztikai központjai, vagy németországi fenyőerdők helyén Tesla-gyárak jelennek meg. A kutatás adatai szerint Európa évente átlagosan 1500 négyzetkilométernyi természeti vagy mezőgazdasági területet veszít el a beépítések következtében.

Égető probléma Magyarországon: már 15 éve küzdünk ezzel

Nemcsak a szántóföldeken, de az erdőgazdálkodásban is egyre fontosabbá válik az aszálykezelés.

A 2018 januárja és 2023 decembere közötti időszakban összesen 9000 négyzetkilométer tűnt el, ami Ciprus szigetének teljes területével egyezik meg. Ez napi szinten 30 négyzetkilométert, vagyis 600 futballpálya méretét jelenti. A veszteség évi 900 négyzetkilométere természeti területekből, míg 600 négyzetkilométere mezőgazdasági földekből származik. Az építkezések négyötöde olyan lakott területen történt, amelyet már korábban is átalakított az emberi tevékenység, beleértve a városi parkokat és zöldterületeket, amelyek nemcsak kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak, hanem fontos szerepet játszanak a víz- és hőszabályozásban is.

Ha hagyjuk, hogy ezek a kis léptékű veszteségek folyamatosan előforduljanak, azzal kockáztatjuk, hogy a rendszer teljes összeomlásához vezet. Szó szerint az egészségünket és a biztonságunkat kockáztatjuk

- figyelmeztet Guy Pe'er, a Helmholtz Környezetkutató Központ és a Német Integratív Biodiverzitás-kutató Központ természetvédelmi biológusa.

Nagy a baj Magyarországon: itt már a jövő is kérdéses

A klímaváltozás negatív hatásai alapjaiban kérdőjelezik meg az alföldi erdőgazdálkodás jelenét és jövőjét.

Bár az Európai Unió 2021-ben célul tűzte ki, hogy 2050-re kiegyenlítődjenek a beépítések és a természetvédelmi helyreállítások, a nem kötelező érvényű döntés egyelőre nem hozott érdemi változást. A kutatás szerint továbbra sem sikerült jelentősen csökkenteni a korábban beépítetlen területek felhasználását. A jelenség Európa-szerte megfigyelhető, de jelentős regionális különbségekkel.

Skandináviában főként az erdőségek, Dél-Európában a tengerparti sávok, míg Közép-Európában elsősorban a termőföldek esnek áldozatul a fejlesztéseknek. A legnagyobb területveszteséget Törökországban mérték (1860 km²), ezt követi Lengyelország (1041 km²), Franciaország (951 km²), Németország (727 km²) és az Egyesült Királyság (604 km²). Magyarország 155 négyzetkilométeres veszteséggel a középmezőnyben helyezkedik el.

Halálos méreg pusztított Pest megyében: rengeteg az értékes áldozat

Természetkárosítás bűntette miatt rendeltek el nyomozást azt követően, hogy Sülysápon fokozottan védett ragadozó madarak pusztultak el.

Az országok méretéhez viszonyítva a sűrűn lakott Hollandia és Belgium vezeti a listát, míg a népességszámhoz képest a skandináv országok teljesítenek rosszabbul. Norvégiában például az egy főre jutó éves területveszteség hat négyzetméter, míg Svájcban ennek csupán tizede. Peter Lacoere, a genti University College építészeti kutatója szerint a természeti területek fogyatkozásának fő mozgatórugója nem a népességnövekedés, hanem a gazdagság.

Európában a gazdag országok nemcsak alapvető fontosságú, hanem szükségtelen dolgokat is fejlesztenek, a golfpályáktól kezdve a mesterséges sípályákig. Ezek a képek kíméletlenül szemléltetik, milyen szenvedős a nyugati fogyasztás megfékezése

- magyarázza a szakértő.